Kutya - Nevelés és szocializáció

Akár szülők vagyunk, és a gyerek mellé érkezik kutya, akár kutyásként vállal a pár gyermeket, a neveléssel, mint feladattal - a felelősség, elköteleződés mellett - már jó eséllyel megismerkedtek. Egy csomó olyan dolgot tanítottak akár a gyermeknek, akár a kutyának, mely a felnőttek számára ismerős terep, de mégis nehéznek bizonyult a feladat. No igen, a nevelés nem könnyű dolog.

Most komolyan: ágy kell a kutyának, vagy elegendő egy takaró, vagy éppenséggel egy párna? Nem mindegy, min fekszik az eb? Hát nem! Ők is szeretnek kényelmesen aludni, nyugodtam pihenni, ráadásul az ízületek, csontok védelme érdekében kell is a puha, meleget adó vacok. Ezen túlmenően mindegy, hogy a gazdi éppen milyen alkalmatosságot tart szépnek az otthonában, vagy éppen hogyan szeretne, milyen felvőhellyel a kedvében járni ebének.

Jómagam nem vagyok kutyakiképző, így csak azokat a tapasztalatokat tudom megosztani önökkel, amik a kutya alapvető neveléséhez, a mindennapi együttéléshez szükségesek. Komplexebb neveléshez sok hasznos könyv kapható, oldalunkon is rengeteg fontos információ és cikk van, és az ebek méretüktől függetlenül kutyaiskolában, tapasztalt és képzett oktatók segítségével is elsajátíthatják a további ismereteket.

Az ugatás a kommunikáció eszköze a kutyáknál. Így tartják a kapcsolatot nem csak az emberekkel, de a közelebb-távolabb levő fajtársakkal is. A közelben levő gazda vagy állatok számára az ugatást más kommunikációs jelekkel – farokcsóválás, testtartás, stb. – tarkítják, hogy minél érthetőbb legyen számukra az üzenet.

Amikor kutya kerül a házhoz, a gazda úton-útfélen a szocializáció fontosságát hallja. De mi is az a szocializáció? A szocializáció definíciója szerint olyan tanulási folyamat, amely a születéstől a halálig tart, a „társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.” (Bagdy, 1986.)

A játék soha nem céltalan, nem unaloműző és felesleges időtöltés. A játék a szocializáció és a tanulás elengedhetetlen része, alkotóeleme. A kiskutya a játék során sajátítja el az együttélés alapvető szabályait, majd a későbbiek folyamán a játék segít abban, hogy tanítása könnyű legyen azáltal, hogy élvezetes mind neki, mind gazdájának.

A vizeletspriccelés szokása általában a kutya-kamaszorral kezdődik. Szerepe fontos, hiszen a kutya ennek segítségével látja el a szükséges információkkal fajtársait. A kutyaválasztásnál a gazdák sokszor azért döntenek szuka mellett, mert az általános vélekedés szerint a kanok jelölgetnek, míg a szukák nem. Nos, ez tévedés, a szukák is jelölgetnek, és bizony sokszor még a lábukat is felemelik, amúgy kan-módra, hogy a megfelelő helyre sikeredjen a jel.

A név kötelez. Igaz ez kutyáéknál is. Amikor kölyökkutya kerül a házhoz, a legelső feladat nevelése, tanítása során, hogy megtanítsuk neki a nevét.  Ez lesz az alapja minden további gyakorlatnak. Célszerű olyan nevet választani, mely könnyen, egyszerűen, gyorsan kimondható. Lehetőleg ne hasonlítson a család valamely tagjának a nevére, mert komikus helyzeteket idézhet elő, amikor egy vasárnapi ebédnél kezét-lábát törve rohan egy-két családtag, lábuk alatt pedig a kutya – és mind azt hiszik, neki szóltak egy finom cupák ígéretével.

Amerikai filmekben gyakran látni a városok nagy parkjaiban kutyáikkal frizbiző gazdikat. Itthon sokan úgy gondolják, ez bizony versenysport, csak az elhivatott kutyások számára való. Nem így van! Olcsó és kellemes időtöltés!

Vannak kutyák, melyek napokig képesek elrágódni kedvenc nyersbőr csontjukkal, mások egyetlen nap alatt kivégzik azt, eltüntetve még az utolsó, árulkodó darabkát is. Volt csont, nincs csont. Hogyan lehet erről az erőszakos, túlzott rágásról leszoktatni egy kutyát?

A szűkölés a kutyák egyik hangadással járó kommunikációs eszköze. Általában olyankor szűkölnek, amikor szeretnék magukra felhívni valakinek a figyelmét, amikor izgatottak, vagy éppen szeretnék a gazdit kibékíteni, mert mérges. De miért is szűkölnek az ebek? Nos, ennek több oka lehet. Nézzük sorban:

A kistermetű kutyákat általában igencsak nagy egóval áldja meg a sors.  A csivava, a yorkie, de még a bichon félék is öntudatos ebek, melyek esetében csupán a test csöpp, az értelem és az ego cseppet sem. Könnyen és ügyesen tanulnak, szocializációjuk egész egyszerű, pont azért, mert fogékonyak és igenis nagyon szeretnének ügyesek és okosak lenni.

Az emberek egy része gyerekeként kezeli a kutyát. Aztán amikor valóban gyereket várnak, hirtelen elfeledkeznek a négylábú „elsőszülöttről”. Legszomorúbb eset az, amikor az újszülött miatt eltávolítják a háztól az addig imádott négylábút. Igaz a másik véglet is, azaz, hogy sokan kifejezetten a gyereknek vesznek kutyát – testvér helyett.

Környezeti szempontból lényeges kérdés a városi kutyák kérdése.  Életüket az ellentétek jellemzik. Napközbeni létük nyugodt, csendes, korlátozott kilátással a környező világra.  A benti békével és nyugalommal szöges ellentétben áll a város nyüzsgő, zajos világa, az embertömeg és a sok-sok jármű.

Mindenki tisztában van azzal, hogy játszani jó. De vajon az élvezeten kívül milyen egyéb előnyei lehetnek annak, ha játszunk a kutyánkkal? Nos, a játék kognitív, fizikális és szociális előnyökkel jár, és kiváló módja a stressz levezetésének.

Mielőtt a kiscicát összeismertetné a már a a családban élő más macskákkal, esetleg kisbabával, kisgyermekkel, ellenőriztesse a kölyköt az állatorvossal. Nagyon fontos, mind a családtagok, mind a cica szempontjából, hogy az állat parazitamentes és egészséges legyen, megkapja a szükséges védőoltásokat. Mindezek után is vannak olyan szabályok, vagy inkább jó tanácsok, melyeket érdemes betartani, megfogadni, mielőtt az ismerekedésbe belevágnak.

Tele van a kutya energiával? Majd szétrobban? Netán hiperaktív az eb? Nos, le kell fárasztani, és akkor biztos nem jut eszébe semmiféle csintalanság. Vannak kutyák, melyeknek még a kétórás séta sem elég, sőt, inkább felpörgeti őket a sok-sok izgalmas látni- és szimatolnivaló. Mit lehet hát velük kezdeni?

Az közismert, hogy ha a szülő a kisbabához beszél, azzal a kettejük közötti köteléket erősíti. Nagyon sok gazdi számára a kutya a gyerekpótlék, de vajon ha ő beszél a kutyájához, az hasonlóképpen működik, mint a gyerekek esetében? Nos, a legújabb kutatások szerint igen.

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy az ugatás, mint a kutyák alapvető kommunikációs eszköze, igen sokrétű lehet. Temérdek ok miatt ugathatnak a kutyák, ám van, hogy az ugatás már zavaróvá válik a gazdi és a környezet számára. Nem feltétlenül kell megőrülni ettől, a kutyát sem kell elajándékozni, vagy menhelyre adni. Mindig van megoldás! A cikk  első részét itt találja.

Teljesen normális dolog, ha egy kölyökkutya rágcsál, és az is, hogy bizonyos dolgokat a felnőtt kutyák is megrágnak, hiszen így tapasztalják meg a világot. Fiatal kutyákál a rágás egyfajta fájdalomcsillapító, amikor a kibújó fogak miatt feszül, fáj és viszket az íny. Idősebb korban inkább arról beszélhetünk, hogy a kutya – kezek híján – a szájával fog meg tárgyakat, plusz a rágás segíti a fogak tisztán és erősen tartását. Nem mellesleg a rágás unaloműző, és segít az enyhébb szorongás vagy frusztráció kivédésében.