Kocogás, futás a kutyával

A hosszú hónapokig tartó bezártság, karantén alatt sokan kezdtek el sportolni, mások állandóan kutyát sétáltattak. Egyrészt hogy legálisan kiszabadulhassanak a bezártságból, másrészt a home office alatti tespedés ellenszereként.

Megint mások rájöttek, hogy a hónapok során némi plusz súlyt szedtek magukra, így igyekeztek fogyni egy kicsit. Sokszor lehet a parkokban, utcákon, épített szabadtéri futópályákon, erdei ösvényeken kutyájukkal kocogó, futó embereket is látni.

A kutya gyakorta igazi ösztönzőként hat a gazdira.

Sokszor találkozni azonban olyan látvánnyal is, hogy a kutya levegő után kapkod, miközben a gazdi húzza csak maga után a pórázt. Fülében döbörög a zene a bedugott fülhallgatón keresztül és észre sem veszi, hogy kedvence nem bír lépést tartani vele.

Nos, ez utóbbi látvány nem csak borzasztó, de bizony kegyetlen az állattal szemben, és nem kevéssé veszélyes is. De akkor most hogyan is van? Szabad együtt futni a kutyával, vagy inkább oldja meg egyedül az ember? A vélemények persze megoszlanak. Van, aki azt mondja, a kutyák elhízása ellen kifejezetten jó a kocogás, mások szerint pedig a kutyákat „rövid távra tervezték”, azaz a hosszú, futópályán rótt kilométerek nem nekik valók.

Nő fut a vízparton a kutyájával

Igazából mind a két álláspont lehet igaz és hamis is, ugyanis egyáltalán nem mindegy, milyen kutyával kezd bele a kocogásba vagy a futásba a gazda.

A fajta

Vannak olyan kutyafajták, melyeket eleve munka céljára tenyésztettek ki, sőt, olyan munkára, mely kifejezetten megerőltető és sok mozgással jár. A husky például képes igen hosszú távokat lefutni a szánversenyeken, az ausztrál juhász napokon, heteken át tereli az állatállományt, közben pedig rengeteget fut. Az agarakat egyenesen futásra teremtette az élet.

Persze ők is eltérők a tekintetben, hogy vannak fajták, melyek sebességre, mások pedig távolságra lettek kitenyésztve.

Ha a gazdi hosszabb távokat szeretne kocogni, nem túl nagy, egyenletes sebességgel, de folyamatosan, akkor többek között a weimari vizsla, a német vizsla, a magyar vizsla, a golden retriever, a labrador, a dalmata, a rodéziai ridgeback, a border collie, a husky vagy az uszkár kiváló társ lehet. Általánosságban látható, hogy a nagyobb méretű, hosszabb lábú fajták azok, amelyek képesek lépést tartani az emberrel a kocogás során.

Rövid távú, de intenzív futások, sprintek esetére a greyhound, a pit bull, az angol szetter, a beagle, a belga juhász és a fáraókutya lehetnek ideális társak, hiszen ők kiválóak a rövid ideig és rövid távon tartó, ám igen gyors futásban. Persze ők is alkalmasak lehetnek arra, hogy a hosszabb távra is a gazdával tartsanak, ám figyelembe kell venni, hogy mivel testalkatuk a sebességre lett formálva, így lehet, hogy egy kis játékot – például frizbizést - többre értékelnek, mint a monoton, lassabb futást, kocogást.

A rövid orrú ebek, mint a mopsz, a bulldog, a francia bulldog, a boxer, a pekingi, a shih tzu és társaik, egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy futópartnerei legyenek a gazdinak. Ezeknek a kutyáknak a légzőszervei egyszerűen nem alkalmasak erre a sportra, nagyobb fizikai megerőltetés után hamar kimelegszenek, nem tudják hűteni szervezetüket, és bizony, nem kapnak rendesen levegőt. Persze egy kis szaladgálós játék a futtatóban rendben van, sőt, kell is nekik a mozgás, de éppen csak annyi, amennyi ideig jól érzik magukat, és maguktól vesznek részt benne aktívan.

kocogó mellett pórázon a kutya, aki a gazdira figyel

Összességében elmondható, hogy a kisebb testű és a rövid lábú kutyák nem igazán alkalmasak a kocogásra, futásra, egyszerűen azért, mert nem tudnak a futó gazdával lépést tartani. Persze tudnak futni, és kell is nekik rohangálni játék közben. de nem szabad elfelejteni, hogy míg egy kocogó megtesz pár lépést, addig egy aprócska yorkie ennek sokszorosát lépi le, hogy le ne maradjon a gazda mögött.

HIRDETÉSBeaphar Fog 752

Soha nem próbájon hosszú távokat futni egy tacskóval, corgival vagy basset hounddal. Őket a természet egyszerűen nem ilyen tevékenységre „tervezte”.

A kor

Sem a túl fiatal, sem pedig a túl idős kutyának nem ajánlható a túl hosszú távú vagy nagyon intenzív futás. A kölyökkutyák még fejlődésben levő csontjai és ízületei egész további életükre kiható sérüléseket szerezhetnek, ha túl korán erőltetik meg őket.

Az óriás testű ebek lassabban fejlődnek, mint társaik, tehát a gazdáknak sokkal hosszabb időt kell várniuk, mire magukkal vihetik a futásra mondjuk az ír farkast vagy a dogot.

A kisebb testű kutyák esetében a nyolc hónapos kor körüli időszak az, amikor el lehet kezdeni együtt kocogni, bár sok fajta még ekkor sem elég érett erre. Az óriások általában két éves koruk körül érik el a végleges érettséget. Ha mindenképpen magával szeretné vinni a kutyát a futásokra, vitassa meg a kérdést az állatorvossal. Ő a fajta tulajdonságai és az egyéni jellemzők segítségével sokkal pontosabban meg tudja mondani, mikor indulhatnak el közösen a futópályára.

Egy idős kutya számára a futás már nem feltétlenül jelent élvezetet és szórakozást. Lehet, hogy a futtatóban, a parkban még szaladgál a társaival, de a hosszú kocogások, erős sprintek, gyors futások már megterhelőek a számára. A szervezet a kutyáknál is elhasználódik a korral, az ízületi gyulladás fájdalmat okozhat, a futás pedig súlyosbítja a fájdalmat. Előfordulhatnak szív- vagy légúti megbetegedések, amelyek szintén veszélyessé teszik számukra a futást.

Az egészség

Annak, aki rendszeresen fut a kutyájával, nagyon szigorúan be kell tartania az állatorvosi kontroll vizsgálatok időpontját, és minden esetben az orvos útmutatásai szerint végezni a közös sporttevékenységet. Bármilyen egészségügyi probléma – legyen az szív, légzőszervi, izomzatot, ízületet vagy csontozatot érintő – esetén azonnal abba kell hagyni a futást, de még a kocogást is, egészen addig, amíg az orvos nem engedi újra. A sérülések, még a legkisebbek, a legjelentéktelenebbnek tűnők is orvosi vizsgálatot igényelnek, nem szabad otthon próbálkozni a kezeléssel.

Vannak fajták, amelyek hajlamosabbak egyes egészségügyi problémákra, például a német juhászkutyáknál gyakori a csípőízületi diszplázia. Esetükben a rendszeres kontroll elengedhetetlen.

Attól, hogy egy kutya egészségesnek tűnik, és az orvos is jóváhagyta, hogy fusson a gazdival, még egyáltalán nem kell azonnal több kilométeres távokra vinni.

Nem csak az embereknek, de a kutyáknak is hozzá kell szokniuk a sporttevékenységhez, ez pedig azt jelenti, hogy fokozatosan kell mozgatni.

Az első alkalmak legyenek rövidebb távú, lassabb séták, majd kocogások. A távot az idővel lehet növelni, de ez ne legyen több, mint heti nagyjából 5 százalék. A kutya számára nagyon fontos a rutin, azaz a rendszeresség és a megszokás. Ez azt jelenti, hogy a megszokott távokat és sebességet csak apránként szabad emelni, nagyon lassan és fokozatosan elérve a vágyott futási sebességet és távolságot. Ennek segítségével elkerülhetők a komolyabb sérülések.

Soha nem szabad futni indulni a kutyával, ha azt megelőzően evett.

Ez minden sporttevékenységre vonatkozik, ugyanis az étkezés utáni fizikai megerőltetés nagyon komoly bélrendszeri problémákat, akár bélcsavarodást is okozhat. Tehát ha a kutya evett, bizony várni kell, mielőtt futni indulnak.

A sportolás során fontos a szervezet hidratálása, azaz hosszabb távú futásoknál be kell iktatni megállásokat, amikor isznak. Ilyenkor érdemes csak kis mennyiséget itatni az állattal, ez sokkal jobb a szervezete számára, mint a ritka, de nagy mennyiségű vízivással járó, hosszabb szünetek. Ráadásul ha egyszerre sok vizet kap az eb, majd újra futni kezd, garantáltan rosszul lesz.

kutya és gazdája az erdőben futnak

Az időjárás

Futni mindig lehet, bár tény, hogy szakadó esőben kevesen szeretnek. Ettől függetlenül az elkötelezett futók és kocogók számára teljesen mindegy, hogy tél van vagy nyár, hideg vagy meleg, ők mennek.

Egyes fajták, mint például a husky számára egyáltalán nem okoz gondot a hideg időben való futás, sőt, ezt jobban szereti, míg a rodéziai ridgeback a meleget jobban tolerálja.

Érdemes figyelembe venni a fajta jellegzetességeit, különösen szőrtípusát, mielőtt melegebb vagy hidegebb időjárási körülmények között viszi magával a futásra. Minden időjárásnak megvannak a maga veszélyei.

A hideg időjárás veszélyei közé tartozik a hipotermia, a fagyás, a fagyálló mérgezés (bizony, futás közben is felnyalhatja a kutya) és a mancsok károsodása. Érdemes tehát mancsvédelemről gondoskodni ilyenkor. Ha a kutya szőre nem véd eléggé a hideg ellen, mert nincs dús, sűrű aljszőre, lehet, hogy nem árt egy kabátot adni rá.

A kánikulai időjárás kockázatai közé tartozik a hőguta, a kiszáradás, a mancsok károsodása, de azt is figyelembe kell venni, hogy jóval több ember és kutya van mindenfele, ez pedig akár problémás is lehet. Nyári melegben rendszeresebben kell megállásokat tartani futás közben, egy kis vízivást beiktatva. Mindenképp ellenőrizni kell indulás előtt a talajt, nem túl forró-e a kutyamancsok számára, és lehetőség szerint inkább füvön, vagy más, nem átforrósodó talajon futni.

Ha nagyon sokan vannak a környéken, csak akkor szabad elindulni a kutyával a futásra, ha az jól szocializált, és a problémás helyzeteket együtt jól tudják kezelni.

A figyelem

Azt látni, hogy a kocogó vonszolja maga után a kutyát, anélkül, hogy ránézne, ehelyett a telefonját nyomkodja, ellenőrizendő a távot, a sebességet, vagy egyszerűen a fülében döbörgő zenét hallgatja, elkeserítő.

A kutya nem kellék, hanem társ a futásban, kocogásban.

A sportolás során folyamatosan kell figyelni az ebet, hiszen csak így veheti észre a gazda, ha a kutya számára már kellemetlen vagy fájdalmas a futás, esetleg szomjas. Akármilyen fitt és egészséges az eb, baleset, sérülés bármikor történhet, márpedig ezt csak akkor lehet észrevenni, ha valóban együtt futnak, egymásra figyelve. Ha a kutya kapkodja a levegőt, liheg, a kiszáradás tüneteit mutatja, esetleg sántikál, felkapkodja egyik lábát, azonnal álljanak meg.

A kocogás, a futás nagyszerű sport, és kiváló lehetőség arra, hogy mind kutyája, mind saját maga egészségéért tegyen, ráadásul erősíti az állat és ember közötti köteléket is. Azonban a legfontosabb, hogy mindezt biztonságban, biztonságosan tegyék. Ennek kulcsa pedig a fokozatosság, az egymásra figyelés és a felelős viselkedés.

Ajánlott cikkek