Kutya - Gazdiképző

Ez bizony előfordulhat a tanítás során bármikor. Az eb nem figyel, nem motiválható, nem tud koncentrálni. Ilyenkor rá kell vennünk az együttműködésre. Ez egyébként általában a kutyák kamaszkorában szokott leggyakrabban bekövetkezni, vagy olyankor, ha az eb elszemtelenedik, azaz a felborult vagy sérült szociális rendszer miatt azt képzeli, hogy minden körülötte forog. Minden esetben új alapokra kell helyezni a kapcsolatot, majd a tanítást is.

Sokszor morális vita tárgya, hogy vajon jó-e a kutyának, ha olyannak neveljük, amilyennek mi szeretnénk látni és tudni őket, és nem lenne-e jobb a számukra, ha hagynánk, hadd maradjanak egyszerűen kutyák.

Az ültetés és a fektetés alap parancs a kutya és a gazda életében. A jól nevelt és megfelelően szocializált kutya számára elengedhetetlen fontosságú, hiszen bármilyen helyzet adódik, e két parancs segítségével rövid idő alatt nyugalmi helyzetbe tudjuk hozni az állatot, és hosszabb időn át szoros ellenőrzés alatt tudjuk tartani.

Az egyik legfontosabb dolog, amit megtaníthatunk a kutyának, az az, hogy minden élethelyzetben, gyorsan és megbízhatóan menjen oda a gazdához, amikor azt mondja neki. Tehát a visszahívás parancsa egyrészt gyakran feltétlenül szükséges, másrészt akár életmentő is lehet a kutya számára.

Az utcán járva sokszor látni, hogy a kutyák nem hogy szépen nem tudnak menni a pórázon, de gyakran szó szerint ők sétáltatják a gazdát. Márpedig a kutyának a pórázon önállóan, húzás és rángatás nélkül kell közlekednie, a gazdának pedig a környezetre és a kutyára figyelve (tehát nem a telefont nyomkodva) kell vezetnie az ebet.

A kutya nevelését és tanítását abban a pillanatban el kell kezdeni, amikor a kiskutya új otthonába kerül. Az első egy-két nap persze az ismerkedéssel telik, aztán meg kell mutatni állatorvosnak, tehát a gazdák csak odázzák a feladatot. Pedig, ha belegondolnak, már az első pillanattól tanítják a kiskutyát, hiszen pár nap után már hallgat a nevére, nemde?

Ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni a valóban hatékony tanítást és kiképzést, minden esetben tervet kell készíteni. Persze ez a terv finomodhat, némileg módosulhat az idő során, de az alapok, a lényeges kérdések és elérendő célok nem hiányozhatnak belőle. Ez a legfontosabb, amit meg kell határozni, utána jöhet a hogyan, azaz a gyakorlatok felépítése.

A kezdő kutyatartó még csak elméletben tudja, milyen éles is tud lenni egy kölyökkutya foga, de jó eséllyel már a gyakorlatban is kezd ismerkedni vele. Ráadásul a kiskutya soha nem fél használni tűhegyes fogacskáit. De harapós nem attól lesz egy kutya, hogy gondol egyet és harapni kezd. A harapós kutya vagy kölyökként is harapdált, csipkedett, csak akkor még jópofának tartotta a gazda, és nem szólt rá, vagy később éri valamilyen trauma, melyet nem, vagy nem megfelelően kezelnek. Tehát a harapós kutya legtöbbször nevelési hiba eredménye.

Nagyon sok kutya él a háztartásokban, van, ahol több is. Ez összességében bizony igen magas számot ad, és hát nem mindegyikük jólnevelt vagy barátságos. Van, hogy a gazda nem foglalkozik a kutya nevelésével, nem megfelelő a szocializációja, más esetben korábban érték traumák, sérülések a kutyát, és rehabilitációja még nem fejeződött be, vagy a gazda bele sem gondol, hogy erre szükség lenne egy bizonytalan múltú, menhelyről befogadott eb esetében.

Vadászni ott lehet, ahol van vad, és akkor, amikor van vad. Ez az alapállás. Persze a vadászat a vadfajok populációinak jelenlétét, megőrzését és fenntartható hasznosítását kell hogy feltétezze. A vadakat zsákmányolható állatfajként az ökológiai rendszer elemeinek tekintjük, így a környezet akkor működik jól, ha fajokban gazdag, és a fajok között dinamikus egyensúly van. Ez a dinamika azt jelenti, hogy az egyes állatfajok belső jellemzői, azaz állomány nagysága, az azon belüli kor- és ivari viszonyok, az egyedek szaporodási képessége, stb., valamint a különféle fajok egymáshoz való viszonya hogyan alakul.

Az agarak eredete titokzatos és az idők homályába vész... Sokan úgy vélik, hogy az agarak voltak az első vadászkutyák. De honnan jöttek? Hogyan, miképpen alakultak ki ezek a nagyszerű képességű állatok?

Az alap kiképzéshez érdemes pár eszközt is beszerezni, bár ezek nagy része amúgy is a gazda rendelkezésére áll, tehát elég csak összekészíteni. Az első és a legfontosabb páros: a nyakörv és a póráz. Ez persze biztosan van a kutyának, de nem biztos, hogy erre a feladatra is megfelelő. A kutya jó eséllyel már hozzászokott a nyakörv és a póráz viseléséhez, tehát csak ellenőriznie kell ezeket

A fertőző, sokszor súlyos, végzetes kimenetelű betegségek ellen már hosszú évtizedek óta oltják kedvenceinket. A felelős gazda tisztában van azzal, mi az, ami ellen védi kedvencét.

Amikor egy kezdő kutyagazdi besétál valamelyik szupermarket kisállat termékeinek sorára, garantáltan zavarba jön. Ennél már csak akkor rosszabb a helyzet, ha egy szakáruházba téved be, vagy egy bőséges kínálattal bíró webáruház oldalain kezd el böngészni. A reklámok sem könnyítik meg a helyzetét. De mikor változott meg ennyire a világ? Hiszen egykoron a kutyák etetése nem volt túl bonyolult feladat, és bizony, a kevés lehetőség közül könnyebb volt a választás. Ma már a sok-sok kiváló összetevő, újabb és újabb receptúra hihetetlenül bő választékot, az igényeknek leginkább megfelelő étrendek lehetőségét kínálja.

A rágás teljesen normális viselkedés, nem csak a kutyáknál, de a macskáknál is. Vannak állatok, melyek a fogváltás után, felnőtt korukra kinövik az erős rágási hajlamot, míg másoknál egész életükben megmarad.

Fehérje, szénhidrát, vitamin, ásványi anyag, nyomelem. Ugye, mennyiszer találkozunk ezekkel a kifejezésekkel a hétköznapokban? Még csak diéta sem kell hozzá, hogy ezekbe belefussunk. De mi a jelentősége annak, hogy mennyi fehérje, szénhidrát, stb. van egy tápban? Egyáltalán: miből áll össze a kutya eledele?

Sok gazda hajlamos kedvencét asztalról etetni, akár maradékokkal, akár megosztva vele ebédjét, vacsoráját. Ám szerencsére nagyon sokan vannak már, akik tudják, hogy az étel, ami nem csak finom, de egészséges és biztonságos is az ember számára, nem feltétlenül az a kutyának. Tény, hogy a legtöbb étel nem fenyegeti veszéllyel a kutyát, legfeljebb az okozhat gondot, ha zsírosabb a kelleténél, de akad jó pár olyan, ami kifejezetten egészségtelen, vagy akár erősen veszélyes is.

Mindig a kutya életkora és életmódja határozza meg étrendjének összeállítását. Más és más menü való a kölyöknek, a növendéknek, az öreg vagy otthon lustálkodó kutyának, illetve az aktívan sportolónak vagy vadászónak, megint másféle táplálékra van szüksége a vemhes vagy szoptatós szukának, illetve a kiállításra járó ebnek.

A kiegyensúlyozott étrend nagyon lényeges a kutya sejtháztartásának, növekedésének és általános egészségének biztosítása és megóvása érdekében. Szükségleteinek korlátozása csak állatorvosi javaslatra történhet, amennyiben ezt betegség indokolja.

Senki számára sem kötelező feladat kutyája nevelése. Sőt, kutyát tartani sem kötelező. Ám ha úgy döntött, hogy életét megosztja egy négylábúval, akkor azért és annak tetteiért is felelősséget is vállalt. Nevelés nélkül pedig nem csak a kutya, de a gazda is rosszabb helyzetben lesz.