E-mail: pet4you@pet4you.hu

Mi megy be, avagy miből áll a táp?

Mi megy be, avagy miből áll a táp?

Több cikkünkben írtunk már arról, hogy milyen alapanyagokat tartalmaznak a házilag készített vagy készen vett kutyaeledelek, illetve ezeknek az anyagoknak milyen tulajdonságaik vannak.Sok helyütt olvashatták, hogy egy-egy termék ilyen vagy olyan fehérje-, zsír- vagy szénhidrát, esetleg ásványi anyag tartalommal bír. De mit is jelent ez pontosan és miért fontos a kutyák szempontjából?

Minden fehérje szénből, hidrogénből és oxigénből álló vegyület, de mindig tartalmaz nitrogént és sokszor ként is.  Minden egyes fehérje egy nagy molekula, mely több száz, esetenként akár több ezer aminosav által alkotott láncból áll össze. A fehérjék alkotásában mindösszesen 20 aminosav vesz részt, de a variációs lehetőségek tárháza hatalmas – emiatt történhet meg, hogy a természetben előforduló fehérjék oly változatosak.

A kutyák esetében az eledellel a szervezetbe jutó fehérjék biztosítják azokat az aminosavakat, amelyeket a szervezetük nem tud előállítani, vagy nem elég gyorsan ahhoz, hogy maga a szervezet megfelelően működjön.

Magukat az aminosavakat két kategóriába soroljuk. Az esszenciális, azaz nélkülözhetetlen és a nem-esszenciális, azaz nélkülözhető kategóriába. Az esszenciális zsírsavakat a szervezet tehát nem tudja előállítani, esetleg nem megfelelő gyorsasággal vagy mennyiségben, így tehát biztosításuk a táplálékbevitellel történik.

Hogy miért fontosak a fehérjék? Mert  lényeges  szerkezetépítők, a szőr, bőr, inak, porcok, izmok, hormonok, az immunrendszer antitestei megfelelő működésében nagy szerepük van. Az aminosavakban megtalálható nitrogén elengedhetetlen az örökítő anyag felépítésében.

A fehérjét a szervezet energianyerésre is használhatja, azonban mivel nem tudja raktározni az aminosavakat, a felesleges mennyiséget glikogénné vagy zsírrá alakítja át. Amennyiben szükségessé válik, a szervezet a zsírraktárok „elfogyasztása” után képes lebontani és energiaként hasznosítani a fehérjét.

A szénhidrátokkal kapcsolatban a következőket kell tudni. Az energiatartalmú növényi részek cukormolekulákból épülnek fel, léteznek mono-, di-- és poliszacharidok. A kutyák táplálásának szempontjából a poliszacharidok a legfontosabbak, ugyanis ez a szervezetben keményítő monoszacharid glükózzá bomlik, így pedig energiaforrásként szolgál, például az idegrendszer vagy a szívizmok számára.

De lényeges  még az immunrendszer számára is, valamint az aminosavak vázanyagaként. A szénhidrátokat a szervezet poliszacharid glikogénként a májban tárolja, amikor pedig a szervezet igénye növekszik, a felesleges szénhidrátok energiatartalékként zsírrá alakulnak és a szervezetben elraktározódnak.

Nem szabad elfelejteni, hogy a monoszacharidokat (ilyen a glükóz és a fruktóz) a szervezet könnyen felveszi és jól hasznosítja, míg a poliszacharidokat (pl. keményítő) kevésbé jól, a cellulózt viszont alig tudja hasznosítani.

A táplálékok zsírtartalma adja a leginkább koncentrált energiaforrást. Akárcsak a szénhidrátok, a zsírok is szén, hidrogén és oxigén által alkotott vegyületek. A táplálékokban több különféle zsírsav van, ezeknek a kémiai szerkezete nagyon sokféle variációt mutat a szénatomok és kettős kötések tekintetében. Míg a telített zsírsavakban nincsenek kettős kötések, addig a telítetlen zsírsavakban egy, vagy akár több kettős kötés is előfordul.

Az tehát, hogy milyen zsírtartalmú eleségre van szüksége egy kutyának, attól is függ, milyen mértékű energiabevitelre van szüksége.

Azonban a zsíroknak más funkcióik is vannak. Igen fontosak az idegrostok elválasztásában, a tápanyagszállításban, az epetermelésben, de még a bőr védőrétegeként is. Vannak olyan szervek, melyeket zsírpárna véd a sérüléstől, és nem mellékes szerepük a hideg elleni védelemben sem. A felvett felesleges zsírmennyiséget a szervezet zsírraktárakban tárolja, melyek elsősorban a bőr alatt találhatók.

A vitaminok szerves anyagok, két csoportra oszthatók: zsíroldékony (A, D, E, K)és vízoldékony (B-vitaminok, C,  biotin) vitaminokra. Kémiai eltérésükre magyarázatot ad elnevezésük. Eltérő szervezetben való tárolhatóságuk mértéke is, ugyanis a zsíroldékonyakból a szervezet sokkal többet képes tárolni. Egyértelmű tehát, hogy a rendszeres napi pótlás biztosítása elsősorban a vízoldékony vitaminok esetében szükséges. A teljesség igénye nélkül a vitaminok legfontosabb szerepe a szervezet működésében:

  • A: látás élettani funkcióit biztosítja
  • D: kálcium fölszívódását elősegíti, ezáltal kiemelt szerepe van a csontok fejlődésében
  • E: antioxidáns; izomrendszer, szaporodási szervek, ideg- és érrendszer megfelelő működése
  • K: kiemelt szerepe van a véralvadásban
  • A B vitaminok igen fontosak az idegrendszer megfelelő működésében, az energia-anyagcserében, a sejtnövekedésben, a bőr- és a szőrzet megfelelő állapotában.

Érdemes még megjegyezni, hogy a vitaminok esetében nem veszélytelen a túladagolás. Bár a vízben oldódó vitaminok feleslege a vizelettel kiválasztódik, a zsírban oldódók feleslegét a máj raktározza, és hosszabb távon a szervezet károsodását okozhatja.

Az ásványi anyagokat érdemes csoportosítani. A makroelemek közül a kálcium és a foszfor fontos ásványok a csontok szilárdságának szempontjából. A kálcium ezen túl még a véralvadásban és az idegi ingerek átvitelében is szerepet játszik. A kálium az idegi ingerületek átvitelében, az izmok anyagcsere-tevékenységében működik közre. A nátrium és a nátrium-klorid a testfolyadékok fő elektorlitjei, a szervezet vízháztartása szempontjából fontosak. A magnézium a kötőszövetek és a csontok alkotórésze, a szív, a vázizmok és az idegszövet megfelelő működéséhez igen lényeges a kálcium és a magnézium egyensúlya a szervezetben.

A nyomelemek közül a vas elengedhetetlen szerepet játszik az oxigénszállításban, hiszen a vas alkotórésze a hemoglobinnak, azaz a vérnek, és a mioglobinnak, azaz az izomnak. A réz szoros kapcsolatban áll a vasanyagcserével, nélkülözhetetlen a vas fölszívódásában és szállításában. A mangán a növekedésben és a szaporodásban játszik kiemelt szerepet. A cink összetett funkciójú nyomelem, mely az enzimműködésben és a fehérjeszintézissel kapcsolatos tevékenységekben is lényeges. A jód a pajzsmirigyhormonok megfelelő működését biztosítja, melynek feladata az anyagcsere intenzitásának szabályozása.

A táplálékok – legyenek azok akár házilag készítettek, akár késztermékek – tartalmaznak még ballasztanyagokat, melyek főként poliszacharidokból álló növényi rostanyagok.

Annak ellenére, hogy a rostanyagok közvetlenül nem alakíthatók át energiává, fontos szerepük van a belek egészségben. A bélbaktériumok általi lebontásuk során olyan zsírsavak keletkeznek, melyek energiával látják el a bélnyálkahártya sejtjeit.

Víz minden táplálékban megtalálható, az élethez elengedhetetlenül fontos anyag. Tudni kell, hogy a kutyák testének közel 70 %-át víz teszi ki, és vannak olyan testszövetek, melyeknek a víztartalma akár a 90 %-ot is eléri. A víz minden anyagcsere folyamatban szerepet kap, legyen az hőmérséklet-kiegyenlítés vagy emésztés, tápanyagszállítás vagy anyagcsere végtermékeinek eltávolítása.

A házilag készült eledelek esetében a megfelelő víztartalmat az alapanyagok mellett a főzés-tálalás is biztosítja, ám nem szabad elfelejteni, hogy a kész kutyaeledeleket nedves, félszáraz és száraz jelzőkkel is szokták illetni, attól függően, milyen nedvesség-tartalommal bírnak. Minél több vizet vonnak ki egy tápból a gyártás során, annál fokozottabban kell ügyelni a víz pótlásának biztosítására az etetés során.

 

Kutya, Etetés