Kutya - Állati történelem

Norwich és Norfolk grófság két szomszédos megye Kelet-Angliában. Mindkét megye egy-egy bájos terrierfajtát adott a kutyás világnak. A norwich terrier ősei bizony nem grófok és egyéb uraságok kedvelt vadászebei voltak hajdanán, sokkal inkább vándorló népcsoportok élelemszerző feladatait ellátó segítők. Nem kellett azonban sok időnek eltelnie ahhoz, hogy ezek az aprócska kis vörös ebek megkedveltessék magukat a vadászok és lovasok körében is, egyre feljebb törve a ranglétrán.

A boston terrier története 1865-ben kezdődött Boston városában, Massachusetts államban, az Egyesült Államokban. Ezidőtájt a kutyák közötti viadalok még népszerű szórakoztatásnak számítottak.

A biewer yorkshire terrier története szorosan összefügg a yorkshire terrierével. A yorkie az 1880-as évek Angliájában, közelebbről Yorkshire grófságban alakult ki, bányászok és munkásemberek apróvadra vadászó ebeként. A yorkie több terrierfajta keresztezéseként alakult ki, többek között olyan, mára kihalt fajták vére csörgedezik ereiben, mint a Waterside, a Clydesdale vagy Paisley terrierek, de használták a napjainkban is látható Skye terriereket is. A kezdeti keresztezések után, elsősorbana  szín erősítése miatt használták a Manchaster terriert. 

Az idők folyamán két legenda is született a pekingi palotakutya kialakulásáról. Az egyik szerint egy kínai hercegkisasszony - gonosz varázslat által - lótuszvirággá változott, míg egy királyfi mókussá. Az ő frigyük gyümölcse a pekingi.

Kína déli részén található Kwung Tung tartomány, ezen belül Dah Let városa. Erről a vidékről származik a shar-pei. Régészeti leletek és műalkotások alapján története egészen a Han dinasztiáig, azaz az i.e. 206 – i.sz. 220-as évekig vezethető vissza.

A kínai meztelenkutya megítélése megosztja a világot: vagy teljes odaadással rajonganak érte, vagy különös külseje miatt lenézik, kigúnyolják. Egy dolog viszont tény: a kínai meztelenkutya senkit nem hagy érzelmek nélkül. Ráadásul temérdek mítosz, legenda és érdekesség is kötődik ehhez a valóban minden téren különleges fajtához.

Erről a különleges, megragadóan kedves és bátor kutyafajtáról Walter Scott, 1814-es, Guy Mannering című regényében olvashatunk először. Korábbi írásos emlékek is vannak, amelyekben szó van só-bors és mustár terrierekről, de igazán ez a regény tette ismertté a fajtát a világon. Anglia és Skócia partvidékein éltek a mai dandiek ősei, e kissé zord éghajlatú és barátságtalan vidéken. Kisebb emlősök vadászatára használták őket, bátor, félelmet nem ismerő, rendkívül okos és értelmes kutyák voltak.

Portugália távoli szigetein, az Atalanti-óceán közepén található Azori-szigeteken egy különleges munkakutya él, a Căo de fila de Săo Miguel, azaz az Azori-szigeteki pásztorkutya. Săo Miguel az Azori-szigetek legnagyobb, ezáltal központi szigetének neve, és innen ered a fajta elnevezése is.

A Fehér Házat szinte az első pillanattól állatszerető elnökök lakták. Kettő kivételével minden elnök tartott valamilyen állatot, legtöbben kutyát, macskát, lovat. Sok ajándékba kapott, egzotikus állat valamilyen állatkertbe került. De nézzük, milyen érdekességek kapcsolódnak a hatalmas ország híres elnökeinek nevéhez.

A legtöbb ember ismeri a bulldog fajtát, legalábbis a híres-hírhedt  és jellegzetes kinézetű angol bulldog képe esélyesen sokaknak beugrik. A francia kuzin is igencsak népszerű, napjainkban a városok utcáin egyre gyakrabban lehet találkozni a virgonc kis apróságokkal. Egyszóval mindenki tudni véli, hogy ismeri a bulldogokat, mégis találtunk pár olyan érdekességet, ami biztos, hogy sokan nem tudtak.

Azt gondolhatnánk, hogy Hollywood mindig is stabil lábakon álló üzleti vállalkozás volt, hiszen filmjeik ismertek szerte a világon, teltházas mozikban játsszák őket. Ámde előfordult a történelem során, hogy anyagi csőd fenyegette a filmezés fellegvárát, és volt egy kutya, amelyik filmjeivel megmentette a bezárástól a film fővárosát. Ez a kutya nem más volt, mint Rin-Tin-Tin.

Bár manapság nem olyan népszerű a törpe schnauzer, mint régebben, azért nem szabad leírni ezt a bájos fajtát, a schnauzer család legkisebb tagját. Nem csak barátságos, élénk és aktív kis eb, de imád kirándulni, túrázni, vagy akár csak nagyokat sétálni a gazdival, a játék pedig lételeme.

Nem csak háborúkban, de a hétköznapokban is nagyon sok, csodás és mesés történettel találkozhatunk. Kutyák mentenek emberi életeket, vigyáznak gazdájukra, figyelmeztetnek a veszélyre, vagy éppen tragédiák után segítenek a mentésben. Lucca és Kuga két csodálatos négylábú társ volt, olyan kutyák, melyek munkájukkal szintén emberi életeket mentettek, ráadásul kemény háborús körülmények között.

A hatalmas ellenére minden dog azt gondolja magáról, hogy ő egy öleb. Örömmel másznak a gazdi ölébe egy kis simogatásért, tudomást sem véve hatalmas termetükről és súlyukról. Ez az édes, kedves, szeretettel teli fajta nagyon sok országban igen népszerű, nálunk sajnos nem annyira méltányolják, legfőképpen pont a mérete miatt.

A német juhászkutya bizony hosszú éveken át dobogós volt a lgnépszerűbb kutyafajták versenyében, de még napjainkban is nagy népszerűségnek örvend. Nem csak kedvelt családi eb, házőrző kutya, de kimagasló intelligenciája és munkaképessége miatt népszerű társ egyes munkákban is, legyen az őrző-védő, segítő munka, rendőrségi, kereső szolgálat.

Egyszóval, Kántor óta sokan sok mindent tudni vélnek a szeretett német juhászkutyákról. Ám van öt dolog, amit boztosan kevesen tudnak.

A történelem folyamán békében és háborúban is hasznos és szerethető társak, segítők, munkások és barátok voltak a kutyák. A hadihajók legtöbbje vitt magával valamilyen kabalaállatot, némelyiken több is élt együtt, akár kutya és macska. A legfontosabb persze mindig a munka, a szolgálat volt, de azért a hosszú, magányos utakon a kedves, szerethető és szeretgethető társ szerepe sem volt mellékes.

A mindennapi hősök köztünk élnek. Sokukról nem is tudunk, nem ismerjük őket, vagy ha igen, nem tudjuk, milyen bátor vagy hősies tettel segítettek valahol, valakin. A négylábú hősökről gyakorta még kevesebbet tudunk, pedig az elismerést ők is megérdemlik, és emléküket bizony sokan őrzik.

A Dickin Medált 1943-ban alapította Maria Dickin, az Egyesült Királyságban. Maria a PDSA (People's Dispensary for Sick Animals, azaz Beteg állatokról gondoskodó emberek szervezete) alapítója volt. A medál a Viktória kereszttel egyenrangú, kizárólag állatoknak adományozható elismerés, melyet hagyományosan minden évben London Lord Mayor-ja ad át.

Garfield macska, Jim Davis imádnivaló, rosszcsont macskafigurája tavaly ünnepelte 40. születésnapját. Szerencsés állatka, nem látszik rajta a kor, Garfiled sosem öregszik meg. Nem hiszem, hogy van, akinek ne lett volna gyermekként legalább egy Garfield figurája, ne nézegetett volna Garfield képregényeket, és ne látta volna a mozifilmet. Nem hiszem, hogy van ember, aki ne szeretné a dagi, lusta, beszólogatós cicát. És hogy milyen is ő, mitől lett ennyire népszerű? Lássuk!

Négylábú társaink a valóban elfeledett áldozatok. Egyes becslések szerint csak az első világháborúban 16 millió állat teljesített szolgálatot. A britek kötelékben részt vevő lovak, tevék, öszvérek közül a négy év alatt 484.143 állat pusztult el.