A magányos macskás nő sztereotípiája

Mindenkinek megvan a macskás nő sztereotip képe? Kócos hajjal, kezében alutasakos macskaeldellel, cicaszőrös házi ruhában kóvályog, körbeveszi pár doromboló állatka, mégis folyton mérges, fáradt, depressziós, igazi mizantróp. A dilis macskás nő (angolul cat lady) olyannyira sztereotip, hogy az angolszász országokban szokásos Halloween-i beöltözéshez sokan választják ezt a jelmezt.

Nem mellékesen nem kicsit szexista is ez a címke, hiszen sehol nem hallunk, olvasunk a lökött macskás pasikról, csak és kizárólag a nőkről. Pedig nem csak a hölgyek azok, akik esetenként úgy döntenek, hogy macskával osztják meg az életüket, hanem sok férfi is előszeretettel választja a doromboló négylábúak társaságát, és az is tény, hogy ezek az emberek, legyenek nők vagy férfiak, nem feltétlenül maguknak való, bolondos, sőt mentális problémákkal küzdő figurák.

Hölgy sok macskávalKép forrása: 9GAG.com

Mégis, még mindig él a téves megítélés, hogy a macskás emberek mogorva embergyűlölők, magánytól szenvednek, melyet háziállataik segítségével akarnak oldani. Sokan vélik, hogy ha valaki egyedülállóként – akár nőként, akár férfiként – egynél több macskát tart, akkor már gondolkodás nélkül helyezi a maga vagy bármelyik más ember érdekei elé a cicáét, sőt, képes saját szükségleteit is háttérbe szorítani a macskaszükségletei kielégítésének érdekében. És ha mindez még lenne elég, nem csak a boszorkányokról készült rajzokon, festményeken, filmekben találkozunk a vasorr, a bibircsók, a kibírhatatlan természet, a kócos haj mellé kötelezően a macska képével is, de bizony a tudomány is sokáig, valamint elég behatóan keresgélt vélt vagy valós összefüggést a macskatartás és az elmebaj között. 

De mi az igazság a tévhitek mögött?

Az, hogy valaki szereti az állatokat, még nem jelenti azt, hogy embergyűlölő. Azt is tudjuk, hogy ha valaki szenvedélyes állatszerető, ne adj’ Isten, macskarajongó, macskamentő, még nem elmebeteg vagy dilis. Persze az elkötelezett kutyások jó része azt gondolja, hogy a macskások túl sokat gondolnak magukról és naná, hogy kedvenceiket is okosabbnak és jobbnak tartják a kutyáknál. A legfőbb érvük az, hogy míg a kutyának ők parancsolnak, ők mondják meg, mit tehet és mit nem, mit csináljon és hogyan viselkedjen, addig a cicáknál fordított a helyzet, azaz a macska dirigál.

A sztereotípia kialakulásában egyébként az is közrejátszott, hogy tényszerűen sok idősebb, sok esetben magányos hölgy tart macskát.

Ám ennek gyakorlati oka van, mégpedig az, hogy a macska egyrészt jobban elvan kisebb lakásban, nem mellékesen pedig nem kell sétáltatni, esetenként aktívabb testmozgást biztosítani neki. Ez pedig idősebb korban, esetleg egészségügyi problémákkal küzdve egyáltalán nem elhanyagolandó előny. És hát miért ne járna egy idősebb, netán nem teljesen egészséges embernek is egy bájos és szerető állat társasága, főleg úgy, hogy kifejezett egészségügyi előnyökkel is jár az állattartás.

De ha már a történelmi hátteret nézzük, az ókeresztények féltek a macskáktól, mert vallási vetélytársaik, a pogányok kedvelték őket. A középkorban a macska az üldözöttek listájára került., vállvetve a máglyára űzött boszorkányokkal, ugyanis hitték, hogy a borszorkányok gyakran macskává változnak, hogy elkerüljék a kínzásokat és a máglyát, sőt, az ördög fekete kandúrrá képes válni.

Ebből a korból származnak a ma is élő, fekete macskához kapcsolódó babonák.

Aztán a Viktoriánus kor megteremtette a „macskás nő” képét, aki egyedülálló, vénlány, bogaras, és állandó gúny tárgya.

A sztereotípiák ellen egyre többen és egyre változatosabb módokon küzdenek. A közösségi odalakra egyre többen töltenek fel a tévhitet cáfoló videókat, képeket.

Dolce Gabbana macskás kollekció egy darabjaDolce&Gabbana macskás kollekció, kép forrása: pinterest

De küzdenek a divattervezők is. A Dolce&Gabbana és Miu Miu rendszeresen mutatnak be macskás kollekciókat, cicákat, Karl Lagerfeld, a Chanel vezető tervezőjének macskája, Choupette pedig igazi online kultusszal rendelkezik. A Louis Vuitton pár éve macskás táskakollekciót jelentetett meg. De ha ez nem lenne elég, évek óta divat sminkben is a a macskaszem, ennek elkészítésére külön kollekció kapható.

Karl lagerfeld és ChoupetteKép forrása: pinterest

Küzd a filmipar is, hiszen a világ leghíresebb "macskahölgye" a pop szupersztárja, Taylor Swift, aki nem csak tehetséges és szép, de sikeres multimilliomos. Ő talán a legjobb példa arra, hogy a macskás nők nem is annyira szánalmasak, ugye? Egyébként Swift a való életben is macskákkal osztja meg mindennapjait, nem csak a hires diétás kóla reklámban, melyben minden egyes kortynál egy macska jelent meg a házban.

A való életben Olivia és Meredith azok, akik a szép színésznő minden rezdülését láthatják, ráadásul a cicáknak saját social media felületük is van.

Taylor Swift cicávalKép forrása: pinterest

Egyébként a kutatókat is izgatja ez a kérdés, ennek köszönhető, hogy az elmúlt években sok felmérés készült a témában. Nagyjából azonos megállapításra jutott mindegyik, azaz megnyugtatók mindazok számára, akik cicával az ölükben élik a mindennapokat. Ugyanis az eredmények szerint a macskatartók semmivel sem pszichotikusabbak vagy depressziósabbak, mint azok, akik nem tartottak macskát.

Sőt, még érzékenyebbeknek, empatikusabbnak is bizonyulnak a macskások azoknál, akik állatok nélkül élnek.

Persze vannak olyanok is, akik azt gondolják, hogy a dilis macskás kitételért egy (ivaros szakaszában) a macskák emésztőrendszerében tanyázó mikroorganizmus a felelős, mégpedig a toxoplazma gondii. Ez az egysejtű kórokozó ugyanis nem csak a macskák zsákmányállataira van hipnotikus hatással, de az emberekre is.

Ez az a kórokozó, amely minden kismama terhesgondozásán felmerül, és végeznek szűrést is. Ugyanis a toxoplazma fertőzés legtöbbször a macskák székletével jut át az emberre, és bár a betegségen felnőt korára az emberek mintegy fele átesik úgy, hogy észre sem veszi, várandósként komoly veszélyt a kórokozóval történő találkozás.

Ahogy – mint írtuk – az emberek java része úgy esik át a toxoplazma fertőzésen, hogy nincs is tudatában ennek, azért vannak kivételek. A fogékony szervezetben a toxoplazma fertőzés ugyanis idegrendszeri tüneteket okoz, hasonlóan a macskák elsődleges zsákmányállatahoz, melyek esetében szinte őrjítő a hatás. Ez azt jelenti, hogy a zsákmány viselkedését a fertőzés jelentős mértékben befolyásolja, hatással van agyműködésükre, ennek következtében pedig óvatlanná válnak, ezáltal kiszolgáltatottá a rájuk vadászó macskának.

Emberek esetében leginkább a magzati kori fertőzés jelent komoly veszélyt, ugyanis ha az anya a várandósság alatt fertőződik toxoplazmával, a magzatnál szembetegségeket, epilepsziát és akár vízfejűséget is okozhat.

Emellett 2012-ben készült egy érdekes felmérés, mely azt állapította meg, hogy a skizofréniával kezelt emberekben nagyobb eséllyel van jelen a toxoplasma gondii ellenanyaga. Mindez azt jelenti, hogy a skizofréniában szenvedők között nagyobb eséllyel vannak a toxoplazmózison már átesett emberek.

De aggódni még így sem kell, ugyanis pár éve készítettek egy másik felmérést, melyben azt vizsgálták, hogy van-e összefüggés a toxoplazmózis veszélyének való kitettség, a fertőzés és a pszichózis között. A közel tízezer embert átfogó vizsgálat pedig azt igazolta, hogy nincs mitől félni, azaz nem a macskától lesz dilis vagy lökött a gazda.

Nyitókép forrása: pinterest

Ajánlott cikkek

A macska és a farka

A macska és a farka

Sokszor úgy tűnik, mintha a cica farka külön életet élne. Akarva vagy akaratlanul is tudja irányítni az állat a farok mozgását, hiszen ez a testrésze izomzatból, szalagokból, inakból és idegekből áll. Sok gazdit érdekel a kérdés, hogy vajon egyes szituáci