A kölyökkutyák általában úgy kerülnek új otthonukba, hogy már rendelkeznek legalább egy, de célszerűen több, koruknak megfelelő ajánlott védőoltással.
Ma Magyarországon csak a veszettség elleni védőoltás kötelező, minden egyéb betegség – parvovirus, szopornyica, leptospirozis, stb. – ellen csak ajánlott a védőoltás. Ám a gazda, aki egy életre szeretné társát maga mellett tudni, nem fog kockáztatni, nem teszi ki kedvencét a veszélyeknek. Márpedig e betegségek alattomosan, minden előjel nélkül támadnak, séták során könnyen „beszerezhetők”, ha nincs megfelelően immunizálva az eb.
Azt, hogy a kiskutyának milyen védőoltásokat kell kapnia, célszerű az állatorvossal egyeztetni, hiszen leginkább ő ismeri a környezeti viszonyokat, azaz hogy adott fertőző betegségek az adott környéken milyen gyakorisággal és intenzitással fordulnak elő.
Az első oltás, melyet a kölyök már a tenyésztőnél megkap – általában 6-7 hetes korban -, a parvovirus elleni védőoltás. A következő oltások ezután 2-3 hetes időközönként következnek. Célszerűen két alkalommal oltják parvo elleni és két alkalommal kombinált védőoltással a kiskutyákat. Van, ahol coronavírus ellen is kapnak szurit, sőt, több kutyával rendelkező tenyésztők kennelköhögés elleni cseppeket is alkalmaznak.
Az ajánlott oltásokat általában hat hónapos és egy éves korban ismétlik, ezek után évente egy alkalommal elegendő egyetlen, úgynevezett emlékeztető oltást adni az ebnek.
Három hónapos kor után kapja a kölyök az első veszettség elleni védőoltást, majd egyéves koráig még egyszer be kell oltani. Később évente egy alkalommal kötelező az ismétlés.
Tudni kell, hogy oltani csak egészsége kutyát szabad. Éppen ezért az állatorvosok a kutyát oltás előtt alaposan megvizsgálják, és amennyiben bármilyen betegség – akár csak egy kis meghűlés – tüneteit észlelik, elhalasztják az oltás beadását. Ez nem azért történik, hogy a gazda minél többször menjen el vizitre, ezáltal minél többször hagyjon ott pénzt, hanem azért, hogy a betegség miatt legyengült immunrendszert ne terheljék az oltással. A vizsgálaton az orvos általában meghőmérőzi a kutyát, megvizsgálja szívét, tüdejét, belenéz a szájába, füleibe, stb.
Vannak olyan kutyafajták, melyeknél az oltásokon kívül további orvosi vizitek és szűrések is szükségesek, még akkor is, ha teljesen egészségek.
Ezek a szűrések nem csak a tenyésztés és kiállítás elengedhetetlen feltételei, de a kutya későbbi életminősége szempontjából is fontosak. A csípőízületi diszplázia, patella luxatio és egyes örökletes szembetegségek (PRA) korai felismerése azért lényeges, mert amennyiben betegségre utaló jeleket talál az orvos, úgy az időben megkezdett kezeléssel vagy műtéttel a fájdalmak kialakulása vagy a drasztikus állapotromlás előtt biztosítható az életminőség. Természetesen ezeknek a betegséggel terhelt egyedeknek a tenyésztésbe vonása nem ajánlott.
Ügyelni kell arra, hogy a szűrésre is csak teljesen egészséges kutyát vigyen. Az orvos persze meg fogja vizsgálni a kutyát, hiszen el kell altatni a röntgenvizsgálathoz, de segítségére lehet, ha a szokatlan tüneteket előre jelzi. A röntgenvizsgálat előtt a kutya már nem kaphat enni, célszerűen előző este egyen utoljára, és a vizet is el kell venni előle. Mivel a vizsgálat rövid ideig tart, csak könnyű altatószert alkalmaznak az orvosok, de a pontos röntgenkép elkészítéséhez szükséges, hogy mozdulatlan legyen a kutya.
A szemvizsgálat ennél némileg kevésbé problémás, hiszen „csak” szemcseppet kap a kutya, ám ahhoz, hogy utána az orvos megvizsgálhassa, jó, ha kézhez szoktatott, fegyelmezett az eb. Ajánlatos a gazdának nem túlreagálnia a helyzetet és pánikba esni a vizsgálatoktól vagy azok esetleges eredményétől, mert a gazda reakcióit a kutya érzékeli és lemásolja. Legyen hát nyugodt, semmi rossz nem fog történni az ebbel!
