Az előző részben az agresszió fajtáiról írtunk. Részletesen elemeztük, milyen kiváltó okok lehetnek, ennek alapján hogyan osztályozható a kutyák agresszivitása, valamint ezek milyen reakciókkal járnak. Nézzük meg most, melyek a rizikófaktorok!
Családtagok, idegenek, más állatok
Ha egy kutya agresszív, akkor a viselkedés megértéséhez feltétlenül szükséges tudni, kivel szemben jelentkezik ez a viselkedés. Gyakorta előfordul, hogy ismeretlenekkel szemben válik agresszívvá a kutya. Egyes kutatások szerint a kedvtelésből tartott kutyák 60-70 % ugat az idegenekre, és legtöbbjük viselkedése velük szemben kifejezetten barátságtalan. Ugyanilyen gyakori az idegen kutyákkal szembeni agresszió.
Sokkal ritkábban fordul elő, hogy családtag, vagy a családban élő másik kutya felé fordul agresszivitással az eb. A problémát inkább az jelenti, ha az agresszió gyermek ellen irányul, különösen, ha ez a gyermek családtag.
Egyrészt igen nehéz a gyermek elleni agresszió kezelése, másrészt ha ez a probléma a kutyával, akkor kérdéses, hogy valaha megbízható lesz-e az állat.
Bizonyos esetekben a kutyák csak egy adott típusú emberrel szemben agresszívek. Irányulhat az agresszió az állatorvos, a kutyakozmetikus ellen, vagy a postás felé, de vannak kutyák, melyek számára a kerekesszékes, vagy bottal közlekedő emberek a mumusok. Néha elég könnyű behatárolni, kire reagál agresszív módon a kutya, és könnyű megoldást is találni. Mondjuk ha a rövidszőrű eb utálja a kutyakozmetikust, akkor egyszerűen otthon kell megoldani a szőrápolást. Van azonban, amikor a célcsoportot nehéz elkerülni. Ha a kutya nem szereti a gyerekeket, ám egy olyan bérházban élnek, ahol gyerekek is vannak, esetleg óvoda mellett vezet az út a kutyafuttatóba, már nehezebb a helyzet.
Az emberekkel, más kutyákkal és egyéb állatokkal szembeni agresszió viszonylag független viselkedési forma. Általában elmondható azonban, hogy ha a kutya más állatokkal szemben agresszív, az még nem jelenti azt, hogy valószínűsíthetően az emberekkel szemben is az lesz.
Rizikófaktorok
Aki agresszvitásra hajlamos, vagy ilyen tüneteket mutató kutyával él együtt, és próbálja kezelni a problémákat, nehéz feladattal áll szemben. Minden kisállat gazda felelős állata cselekedeteiért. Vannak bizonyos tényezők, melyek magukban hordozzák a rizikó mértékét, de segíthetnek annak kezelésében is.
- Méret. Más tényezőktől függetlenül a nagytestű kutyák eleve ijesztőbbek és több kárt tudnak okozni, akaratlanul is, mint a kisebb ebek.
- Kor. A fiatal kutyák, melyek agressziós problémákkal küszködnek, általában könnyebben kezelhetők és rehabilitálhatók, mint az idősebbek.
- Előélet. Azok a kutyák, amelyek már haraptak embert vagy más állatot, bizony rizikófaktort jelentenek.
- Veszélyességi szint. Azok a kutyák, amelyek agressziója kimerül a fogak mutogatásában, morgásban vagy fogcsattogtatásban, sokkal kevésbé veszélyesek, könnyebb velük együtt élni, mint azokkal, amelyek akár harapnak is. Ugyanígy azok, amelyek legfeljebb csipkednek, ha agresszívvá válnak, kevésbé veszélyesek, mint a komolyan harapó ebek.
- Kiszámíthatóság. Azok a kutyák jelentik a legmagasabb szintű kockázatot, amelyek alig, vagy egyáltalán nem adnak le figyelmeztető jelzést a támadás és harapás előtt, valamint amelyek következetlen és kiszámíthatatlan módon agresszívek. Ha ad jelzést a kutya a támadás előtt, akár ember vagy más állat számára, lehetőséget ad a visszavonulásra, ezáltal a sérülések elkerülésére. Lehet, hogy furán hangzik, de még mindig könnyebb együtt élni egy olyan kutyával, amelyik egy adott helyzetre mindig agresszív módon reagál, mint egy olyannal, amelyik csak esetenként.
- Célok. Milyen gyakran szembesül a kutya agressziója tárgyával? Ez határozza meg azt, mennyire könnyen vagy nehezen kezelhető a probléma és módosítható a viselkedés. Az a kutya, amelyik az idegenekkel szemben agresszív, viszonylag könnyen kontrollálható, ha vidéken vagy kertvárosban él, és jól elkerített kerttel, udvarral bír. A gyerekekkel szemben agresszív eb viselkedése akkor kontrollálható jól, ha a családban, ismerősök körében nincs gyerek. Ha a kutya más kutyákkal szemben agresszív, nem jelenthet problémát, feltéve, hogy a gazdi sem kedveli a kutyafuttatókat és egyéb, kutyákkal zsúfolt helyeket. Az ilyen ember számára egy magányos túra az erdőben, a kutyával kettesben, sokkal élvezetesebb és problémamentesebb. Ezzel szemben az a kutya, amelyik mondjuk fülfertőzéssel küzd, és minden esetben megharapja a neki segíteni akaró, a fülét kezelő gazdit, sokkal stresszesebb és kellemetlenebb a gazda számára, nemde?
- Az „elsütő szerkezet”. Lehetséges vagy lehetetlen elkerülni az agressziót kiváltó körülményeket? Ha a kutya csak a tálkáját őrzi, miközben eszik, akkor könnyű a megoldás. Mindenkit távol kell tartani az ebtől és a tálkától. Ha nincs ember, aki beléphetne a konyhába, amikor az eb ott van, mert még a szekrényen levő üres tálat is vadul őrzi, akkor már más a helyzet. Ha a kutya minden, a közelébe kerülő idegent megharap, teljesen más eset, mintha csak azokat „jutalmazná”, akik neki kellemetlenül puszilgatni akarják.
- Mennyire könnyű motiválni a kutyát. Ahhoz, hogy az agresszív viselkedés módosítása sikeres legyen, fontos tudni, mennyire motiválható az eb. A legbiztonságosabb és leghatékonyabb módja az agresszív viselkedés módosításának, ha szakember segítségével történik. A feladat minden esetben az, hogy az általunk jónak és elfogadhatónak ítélt viselkedés legyen jutalmazva, ehhez viszont az kell, hogy a kutya élvezze, szeresse a jutalmat, legyen az falat, simogatás vagy játék. Azokkal a kutyákkal, amelyek nem igazán motiváltak a szokásos jutalmakkal szemben, nehezebb dolgozni, és bizony a végeredmény általában kevésbé sikeres.
