Mit látnak a kutyák?

A kölykök és a felnőtt kutyát szeme nagyon hasonlóan működik, mint a mi szemünk. A fénysugarak áthaladnak a szaruhártyán, a pupillán (ami a szivárványhártya közepén levő nyílás), a szemlencsén, és csak a fennmaradó központi sugarak jutnak ténylegesen a szem belsejébe. A szemlencse – hála konvex (domború) alakjának – összegyűjti és összpontosítja a retinán a sugarakat, és ennek eredményeképpen egy fordított kép formálódik, mely képet a látóideg továbbítja az agy látóközpontja felé, ahol megszületik az eredmény: a látás.

Ám az emberekkel ellentétben a kutyának van egy úgynevezett harmadik szemhéja, mely a szem belső sarkában található kötőhártya kettőzet. A harmadik szemhéj vázát egy „T” alakú porc adja, ez, amikor nyitott a szem, csak egy kis rózsaszínű háromszögként látható, mégpedig a belső szemzugban. A harmadik szemhéj funckiója a szem, a szaruhártya védelme, emellett az itt található, ún. Harder mirigynek köszönhetően az összes könny mennyiségének közel 50%-át, illetve lymphoid szövetei révén különféle immunoglobulinokat termeli.

kutyaszem

Mit látnak a kutyák?

A 2017-ben végzett, Ishihara színmegjelenítési vizsgálat során a kutatók azt tapasztalták, hogy a kutyák színtévesztők, és a piros színt zöldnek látják. Azt is megfigyelték, hogy a kutyák látásélessége 4-8-szor kisebb, mint az emberé. Ez nagyjából 20/75 látásélességet jelent, azaz a kutyák 600 cm távolságnál már elveszítik a kontúrokat, míg az embereknél ez a távolság általában több, mint 2 méter. Érdekesség, hogy a német juhász, a rottweiler és a schnauzer gyakorta még inkább rövidlátó. Amennyiben ezek a kutyák szolgálati kutyaként dolgoznak, és a kiváló látás kiemelten fontos a számukra, hiszen plusz figyelmet kell szentelniük a gazdának, vagy esetenként meg kell védeniük őt, esetleg vadászkutya esetén figyelniük kell az akár távolról érkező jelzésekre, akkor a látás akár kontaktlencsével korrigálható.

Kutyák színlátása

A kutyákat körülvevő világ látványa kissé kevésbé kontrasztosan és némiképp gyengébb felbontásban tárul eléjük, mint az emberek elé. Kivételt képez ez alól az éjszakai látásmód,  ugyanis a kutyusok szemlencséje, szaruhártyája nagyobb felületet foglal el a szemgolyóban, mint az emberek esetében, illetve több pálcikasejttel is rendelkeznek, ezek pedig a sötétben való látásért felelősek. Látószervüket kiegészíti egy speciális fényvisszaverő réteg, az úgynevezett „tapetum lucidum” is. Ez az, ami miatt zöldesnek látszik a szemük, amikor sötétben erős fénybe néznek.

Az emberi szem háromféle csapsejtjéhez viszonyítva, melyekkel az ibolya, a zöld és a sárga színek hullámait érzékeljük, a kutyusoknak csak kettő van. Emiatt nagyjából úgy látnak, mint a vörös-zöld színtévesztő emberek. A kutatók szerint ennek az oka az, hogy az ebek szeme az evolúció során a hajnali és az esti aktivitáshoz alkalmazkodott, márpedig ezekben a napszakokban közel sem annyira fontos a színek percepciója, mint a mozgásé vagy akár a térlátásé.

Persze a kutyák képezhetők arra, hogy különbséget tegyenek bizonyos színek között, még akkor is, ha nem ugyanúgy látják azokat, mint az emberek. Normális fényviszonyok között a kéket és a zöldet sokkal világosabbnak látják, mint a pirosat, mivel a vörös fényre érzékeny kúpok száma minimális vagy semennyi a szemükben.

Az emberi szemekhez hasonlóan a kutya szeme is képes szabályozni a szemen áthaladó fény mennyiségét. Az írisznek nevezett speciális izom (a szem színes része) erős fényben akár tűhegynyire is összehúzódhat, vagy gyengébb fény esetén tágra nyílik, hogy több fényt engedjen be.

HIRDETÉSBeaphar élősködők 2

kutyaszem

A mélység érzékelése

Az olyan zsákmányállatok, mint például a nyúl vagy az őzek, egyszerre két irányba figyelnek, hiszen szemeik a fej két oldalán helyezkednek el. Ám a ragadozóknak, mint a kutyáknak és a macskáknak is, a szemek a fej elülső részén, egymás mellett találhatók, ez pedig binokuláris, azaz két szemmel érzékelő látást és mélységérzékelést biztosít. Ennek következtében tudják jól kivitelezni az üldözést és a zsákmány elkapását is.

Kutyák esetében a binokuláris látás némileg eltérő, attól függően, milyen felépítésű az arc, hogyan helyezkednek el a szemek, de mindegyikük esetében nagyobb mértékű vizuális átfedést biztosít, mint az egymástól távol elhelyezkedő szemű fajok esetében.

A legtöbb kutya binokuláris átfedése körülbelül 30-60 fokos, szemben az embereknél mért, körülbelül 140 fokossal. Emiatt a kutyák mélységérzékelése nem olyan éles, mint az embereké. Egy kutya nagy távolságból láthatja a kézjelek mozgását, de nem ismeri fel például a kalapot viselő tulajdonosát, amíg az illat vagy a hang nem azonosítja őt a számára.

kutyaszem

A perifériás látás

A perifériás látás teszi lehetővé, hogy a fókuszált tekinteten kívül is jól láthassunk. Erre szokták mondani az emberek, hogy a szemünk sarkából figyelünk. A kutyák perifériás látása 250 fokos szöget fed le, nem úgy, mint az embereké, amely 180 fokos.

A mozgás érzékelése

A vadászkutyák, főleg azok, amelyeket mozgó vad elkapására tenyésztettek ki, mint az afgán agár vagy a greyhound, képesek a mozgó vad távolságának felmérésére is. A legtöbb kutya akár másfél kilométeres távolságból is képes azonosítani a kézjeleket.

Míg az álló, nem mozgó objektumokat, tárgyakat teljes mértékig figyelmen kívül hagyják, amint valami mozgó dolgot észlel a perifériás látásuk, az azonnal feléleszti vadászösztönüket. Akár olyan apró mozgásokra is tudnak figyelmeztetni, melyeket az emberek nem is észlelnek.

Látják-e a kutyát a tévét?

Tehát azt már tudjuk, hogy a kutyák szeme érzékenyebb a mozgásra, mint az embereké. Állatorvosi vélekedések szerint a normál és a magas felbontású televíziók közti különbség az oka annak, hogy a modern televíziók kijelzője felkeltette a kutyák érdeklődését.

A mai, modern, nagy felbontású készülékek magasabb képfrissítési rátája az, ami megkönnyíti számukra a tévében látható kép feldolgozását.

Gyanítják, hogy a kutyák és a televízió kapcsolata minden kutya esetében eltérő. Ez az eltérés a személyiségüktől, tapasztalataiktól és preferenciáiktól függ. Nagy valószínűséggel a gazdák is befolyásolhatják kutyáik reakcióit azáltal, hogy miket néznek, valamint a látottakra miként reagálnak gesztusokkal, fejfordításokkal, verbális jelekkel, stb. Az is megfigyelhető, hogy miközben mi, emberek, szeretünk nyugodtan ücsörögni, eszegetni-iszogatni tévézés közben, addig kutyáink gyakran közelebb mennek a képernyőhöz, hogy jobban szemügyre vegyék azt, valamint fel-alá járkálnak a gazda és a tévé között.

Ajánlott cikkek