A kutyákat gyakorta nevezik az ember legjobb barátjának. Nem véletlen, hogy temérdek tanulmány foglalkozik azzal, hogyan hatnak kedvenceink az ember egészségére és általános jólétére, fizikai és mentális állapotára.
Szerte a világon több millió kutya él a családokban. Azt, hogy pontosan mikor kezdődött a kutyák háziasítása, nem lehet tudni, de egyes tanulmányok szerint 20-40 ezer évvel ezelőtt. Valószínű, hogy már a kezdetek óta hihetetlen szoros kapcsolat van ember és kutya között. A farkas rokonai a kezdetektől óvják kétlábú barátaik életét, házát, vagyonát, és minden egyebet, ami fontos a számunkra. Az évezredek során az emberek kutyákat tanítottak és képeztek, hogy segítségükre legyenek a vadászatban, de tenyésztettek ki fura kinézetű jószágokat is, hogy használhassák ravaszságukat, vagy azért, mert egyszerűen bájosak vagy éppen elegánsak voltak.
A kutyák értéke azonban mindig is lojalitásukban rejlett. Abban, hogy mindig készen álltak és állnak arra, hogy mosolyt csaljanak a gazda arcára, örömet vigyenek mindennapjaiba.
De hogyan tesznek minket boldogabbá, vagy éppen ellenállóbbá stresszhelyzetekben, hogyan segítik fizikűlis egészségünket?
Azt tudjuk, hogy temérdek kutatás foglalkozik azzal, milyen pozitív hatásokat gyakorol a kutyatartás a gazda egészségére. Rengeteg tanulmány is született a témában. Van, amelyik azt állítja, hogy a hirtelen halál kockázatát akár egyharmadával csökkenti a kutyatartás, másik szerint a kutyások körében ritkábban fordulnak elő szívbetegségek.
Persze a kutyatartás és a jobb egészségi állapot közötti összefüggéseket bizonyítani igen nehéz. Ezzel együtt nyomon követhető nagyon sok előny, mely a kutyatartással együtt járó életstílusból ered. Ezek egyike a fizikai aktivitás.
Akinek kutyája van, az pontosan tudja, hogy az állatot naponta legalább kétszer, de inkább többször le kell vinni sétálni.
Márpedig ilyenkor a gazda is mozog. Emellett egy 45 ezres mintát vizsgáló tanulmányok szerint a kutyagazdák sokkal szívesebben járnak el szabadidős és sporttevékenységet végezni, mint akiknek nincs állatuk, vagy macskát tartanak.
A Columbia egyetem és a Glasgow-i Caledonian egyetem kutatásai szerint azok a hatvab év feletti emberek, akik kutyával élnek, jobb egészségi állapotnak örvendenek, köszönhetően a napi kötelező sétáknak. Mindez a sétával töltött idő az egyetemek szerint kiteszi a minimálisan szükséges heti 150 óra sétát.
Persze a kutyák nem csak idős korban vannak jó hatással egészségünkre, de már jóval korábban, sőt, akár születés előtt is. Egyes kutatások szerint ugyanis azok a gyerekek, akik már az anyaméhben „megismerkedtek” a kutyákkal azáltal, hogy várandós anyjuk az ebbel foglalkozott, sokkal kisebb eséllyel szenvedtek később ekcémától. Emellett bizonyos, a kutyák által hordozott baktérium miatt esetükben csökkennek az asztmatikus tünetek is.
Ám a kutyákkal való együttélés legnagyobb és legbiztosabb előnye, hogy ez a közösség szinte állandó jó érzést nyújt.
Nehéz nem elmosolyodni, még egy nehéz nap után is, amikor hazaérve a kutya kitörő örömmel, ugrálással, csóválással, csaholással fogad. A kutatók szerint mindez a szerelem-hormon névvel illetett oxytocinnak köszönhető. Amikor játszunk a kutyával, vagy csak figyeljük bohóckodását, szervezetünk oxytocin szintje megnő, és boldogabbnak, nyugodtabbnak érezzük magunkat.
Kutatók azt is kiderítették, hogy a kutyások között sokkal több és intenzívebb a társadalmi interakció, és az emberek számára egy kutyás társuk sokkal bizalomgerjesztőbb, és sokkal megbízhatóbbnak tűnik.
Mindemellett az elmúlt évtizedekben egyre több és több sikerrel használják a kutyákat a különféle terápiák és képzések során.
A kutyák közelsége képes csökkenteni a depresszió tüneteit, és segít a stresszhelyzetek rugalmasabb kezelésében. Éppen emiatt használják előszeretettel a kutyákat terápiás célokra, például poszt-traumás stressztől szenvedő betegeknél vagy daganatos gyerekek terápiájának kiegészítésére.
Ráadásul nagyon sokat tanulhatunk is a kutyáktól, nem csak mi, a privát életünkben, de a kutatók is, amikor egy-egy betegséget vizsgálnak. Így ismerték fel például azt, hogy a kutyák bizonyos metabolikus állapotokat megoszt a gazdájával – ilyen az elhízás. Így tehát, ha sikerül többet megtudni a kutyák bélrendszerének működéséről, és arról, hogyan reagálnak bizonyos étrendekre, akkor komoly segítséget jelentene saját étkezési szokásaink kezelésében.
Ahogy az embereknél, a kutyáknál is kialakulhatnak daganatos megbetegedések, tehát annak kutatása, mely gének felelősek esetükben a daganat kialakulásáért, segíthet ugyanezen betegségek humán változatának jobb megismerésében, és esetleg kezelésében, terápiák meghatározásában.
Az időskori demenciára hasonlító tünetek is kialakulhatnak kedvenceinknél, ami érinti legendás problémamegoldó képességüket.
Ha sikerül megérteni, hogyan befolyásolja ezeket a kognitív képességeket a demencia, akkor van esély annak kezelésére is, ugyanis a kutya azon kevés állatfaj közé tartozik, mely képes produkálni a demencia sok lényeges és tipikus jellemzőjét. Tehát kognitív képességeik megértése értékes lehet abban, hogy segítsen a kutatóknak megérteni ennek a rendellenességnek az okait az emberek esetében, és esetleg lehetőség nyíljon annak kezelésére.
Egyszóval a kutyák nem csak hihetetlenül kedves, néha viccces, néha zsivány kis lények, melyeknek videói és képei lájkok és nézettségi számok millióit vonzzák az interneten, de igencsak pozitív „velejárói” is családtagjaik életének.
Egyrészt jó fizikai és mentális állapotban tartják gazdáikat, másrészt – szomorú, de tényszerű – egészségi állapotukkal mintegy tükröt mutatnak nekünk.
A legnagyobb ajándék pedig, amit kutyáinktól kaphatunk, hogy megtanítanak bennünket a gyengédség érzésére, megtanítanak a törődésre, a felelősségvállalásra. Képesek meglágyítani a cinikus embert, és édessé teszik a keserű szíveket.
