Sok gazdi átélte már azt, hogy amikor valami miatt ideges vagy elkeseredett, kutyája odamegy hozzá, leül mellé, megnyalja a kezét, ölébe hajtja a fejét. Ilyenkor mintha a kutya is átélné ugyanazt az érzelmet, amit a gazdája, azaz ő is ideges vagy bánatos arcot vág.
Vajon ilyenkor a kutya vigasztalja a gazdáját? Vagy "átragad" rá a bánat? Elég egyértelműnek tűnik, hogy azzal rögtön tisztában vannak, ha valami nincs rendben a gazdával, és az is, hogy rögtön reagálnak erre. De mi áll a reakció hátterében?
Mit mond a tudomány?
Számos tanulmány készült már a kutyák érzelmeiről, különösen a szomorúságra és a könnyekre adott reakcióikról. Az Animal Cognition folyóiratban megjelent tanulmányokban a kutatók azt jelezték, hogy a kutyák nagyobb valószínűséggel közelednek egy síró személyhez, mint egy éneklő vagy éppenséggel beszélő emberhez. Sőt, sokkal engedelmesebbek és együtműködőbbek, ha síró emberrel találkoznak. Megfigyelhető az is, hogy amikor a gazdi abbahagyja a kesergést, a sírást, a kutya azonnal visszatér megszokott cselekedeteihez, azaz a játékhoz, lustálkodásdhoz vagy a ház őrzéséhez.
Az azonban nem világos, hogy a kutyák empatikusak-e az emberi érzelmek iránt, vagy pusztán a testbeszédünk alapján képesek meghatározni hangulatunkat, csak az biztos, hogy tudják, valami másként zajlik, mint a megszokott.
A kutyák érzelmei
Tanulmányok kimutatták, hogy bár nem azonos módon, de a kutyák ugyanazokon a kémiai változásokon mennek keresztül a különféle érzelmi állapotok során, mint az emberek. Megfigyelhető, hogy egy kutya általában reagál a különféle zajokra, felkel, megszemléli, mi lehet az, esetleg megugatja. Ám ha például a gazdi beteg vagy éppen sír valami miatt, akkor ezek a zajok nem annyira fontosak a számára, figyelmen kívül hagyja őket.
Persze a legtöbb ember a legkevésbé sem törődik azzal, hogy a kutatók és a tanulmányok mit mondanak minderről, az sem igazán lényeges, hogy éreznek-e például haragot a félelem miatt vagy boldogságot a bánat után. Ami lényeges és számít, az a puszta öröm, amikor rossz pillanatainkban a kutya megvigasztal bennünket.
