Az árva kismacskák mentális és szociális szükségletei

Az árva kismacskák mentális és szociális szükségletei

Sok nő vallja, hogy nehéz családcentrikus férfit találni. Nos, számukra talán érdekes lehet, hogy az emlős fajok több mint 95 százalékának esetében a hím egyáltalán nem játszik szerepet az utódok felnevelésében, ez teljes egészében az anyaállatra hárul. Tehát amikor egy kismacska árván marad, akkor ez azt is jelenti, hogy teljesen magára marad a nagyvilágban.

Jó esetben a kismacska rengeteg figyelmet, törődést és tanítást kap az anyjától. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy az árván maradó kismacska minél előbb pótmamára találjon, melynél mindezt megkapja. A legroszabb eset azonban az, ha a kis állat anya és testvérek nélkül marad, azaz teljesen egymagában néz szembe a világ kihívásaival. Egyel jobb a helyzet, ha bár anyját elveszti, de alomtestvéreivel együtt marad, mert bár így is rossz a szitu, de – ahogy mondani szokták – egységben az erő.

Szerencsés helyzetben az árva kismacskát valaki örökbefogadja és gondoskodik róla, ebben a helyzetben a gondoskodást és a figyelmet gazdájától megkapja. Azonban gyakran hibáznak a befogadó gazdik, ugyanis bár figyelemből és szeretgetésből sokat, talán túl sokat is adnak, de irányításból és fegyelemből jóval kevesebbet. Márpedig ha hiányzik az iránymutatás és a fegyelem, bizony, adódhatnak problémák.

Három pici cica takarón

A legroszabb forgatókönyv

Kísérletek kimutatták, hogy a magukra maradt fiatal majmok depresszióssá válnak, ide-oda ringatóznak, szopják a hüvelykujjukat; az elszigetelt kölykök kifejezetten zavartak, félénkek, depressziósak vagy hiperaktívak lesznek; és a magukra maradt kis cicák sírnak az elszakadáskor, érdektelenné válnak a környezetük iránt, egyre visszahúzódóbbak lesznek, és nehezen tanulták meg a szükséges dolgokat.

Az elkerülhetetlen következtetés mindebből az, hogy az anya és az alomtársak szükségesek a megfelelő szellemi és szociális fejlődéshez.

Ha vannak alomtestvérek

Ez a helyzet is messze van az ideálistól, ám nagyságrendekkel jobb, mint ha teljesen magára marad a kis állat. Az anya általában a stresszhelyzetekben ápolja, gondozza kicsinyeit, például maga a szoptatás sem kizárólag a táplálásról szól, hanem egyfajta komfortézetet is ad. Amikor az anya mosdatja, tisztogatja kicsinyeit, az nem csak a tisztaságról szól, de segíti a szoros kötelékek kialakulását és a gyorsabb, kifinomultabb szellemi fejlődést.

Az anya nélkül felnövekvő alomtársak stresszhelyzetben a szoptatás hiányát testvéreik fülének, lábacskáinak, vagy az őket gondozó ember ujjának szopogatásával pótolják. Azok a kismacskák, amelyek nem kapják meg a tisztogatás, mosdatás általi gondoskodást, sokkal lassabban fejlődnek, és nem képesek használni teljes potenciáljukat. De hogy valami pozitívumot is említsünk, ezek a kismacskák élvezhetik az alomtársaik nyújtotta kötelékeket, a  kihívásokat, a játék és más kölcsönös interakciók, akár konfliktusok révén pedig megfelelő szociális készségekkel ruházódnak fel, és megtanulják respektálni a többiek igényeit.

HIRDETÉSBeaphar élősködők 2

pici macska fekszik, feje párnácskán

Az, hogy az embereket barátságosnak és együttműködőnek ismerik-e meg, nagy mértékben függ attól, hogy milyen jellegű és milyen mértékű az ember és állat közötti interakció. A szociális interakciók tanulási időszakának legérzékenyebb része a kismacska 2 és 7 hetes kora között van, így az a cica, amelyik 7 hetes koráig emberi interakciók nélkül nő fel, soha nem fogja magát tökéletesen komfortosan érezni emberi társaságban.

Ha ember neveli fel a kis árvát

Azok az emberek, akiknek van energiájuk és elhivatottságuk az árva cicák gondozásához, igazi hősök, ám ehhez a feladathoz igen sok ismeret szükséges, nem elég az intuíció. Az állatokkal való bánásmódot tanulni kell, és az árva cicákat nevelőket bizony sok mindenre fel kell készíteni.

Az anyamacska nem csak törődik a kiscicáival, nem csak gondoskodik róluk, de vannak elvárásai, és bizony, korlátokat is szab.

Ha az örökbefogadó ember szeretné jól csinálni a feladatát, ugyanezt kell tennie. Célszerű a viselkedést inkább irányítani, mintsem korrigálni ebben a korban. A kemény vagy fizikai büntetés soha nem megengedhető! Az etetéseket célszerű időponthoz és nem igényekhez kötni, hiszen így a kis állat egyrészt rendszert tanult, másrészt megszokja, hogy minden adott jelzésre történik, ugyanakkor segít megelőzni, hogy erőszakos, akaratos felnőtté váljon.

Pótmama

Sajnos nem mindig lehetséges, de jó megoldás, ha van kéznél egy pótmama, lehetőleg olyan, amelyik saját kismacskái mellett az árva cicát is tudja szoptatni, nevelni. Ez az a körülmény, amely a lehető legjobb fejlődési lehetőséget kínálja a kis árvának, feltéve, hogy a gazda képes neki biztosítani az emberekkel való szocializációt is a kényes fejlődési időszakban.

Fekete kölyökmacska cumisüvegből eszik

A macskák igen gyorsan érnek, és a kritikus tanulási időszak 3-4 hónapos korukra lezárul. Az anyaállat is a függetlenedésre ösztönzi őket, hiszen tudja, hogy az ő munkájának vége, a függetlenség a legjobb kölykei számára.

Mind felnövünk egyszer, ám a macskák hihetetlenül korán érik el ezt a kort.

A legtöbb ember által felnevelt árva cica ijesztően kevés szociális tapasztalattal rendelkezik, nem találkoznak más macskákkal, így nem érti a macskalét „társadalmi etikettjét”, és nem tud megfelelően kommunikálni fajtársaikkal. A cicák alapvetően nem túl jók a szociális jelzésekben, de ha fajtársak között nőnek fel, és korán megtapasztalják ezeket, el tudják sajátítani. Épp ezért azok a macskák, melyek egymagukban, macskatársak nélkül nőnek fel, kevésbé toleránsak a fajtársakkal szemben.

Az árva cicáknál egyéb problémák is jelentkezhetnek, például túlzottan ragaszkodnak gazdájukhoz, gyakori a dominanciára törekvés és megeshet, hogy felnőtt korukban is szopogatják a gazdi ujjait, fülét.

Kedvenceink viselkedése bizonyos mértékig genetikailag programozott, de a megfelelő mentális és szociális fejlődés nagy mértékben függ a megfelelő szociális befolyásoktól, amelyeket a család, a gazda biztosít. Aki árva kismacskát szeretne felnevelni, jól tenné, ha a természethez fordulna, és onnan tanulná a feladat csínját-bínját. Ha megtanuljuk, hogyan kell utánozni az anyaállat gondoskodását és az általa nyújtottakat, sokat nem tévedhetünk. A természet mindig tudja, mi a legjobb.

Ajánlott cikkek