Kutya és influenza

Nyakunkon az influenza szezon. Az emberek közül sokan úgy döntenek, hogy évről évre beoltatják magukat a betegség ellen, de mi a helyzet a kutyákkal? Ők lehetnek influenzásak? Elkaphatják tőlünk, emberektől? Vagy esetleg mi tőlük?

Az influenza eredete

Az angol „influence” szó befolyásolást jelent. A XVI. században úgy vélték, hogy az az ember, aki influenza-szerű tüneteket mutat, valamilyen természetfeletti erő befolyása, hatása alatt áll. A XVIII. század nagy járványainak hatására kapta a betegség az influenza nevet.

Kórokozónak hívunk minden olyan élő szervezetet, mely képes betegséget okozni. Kórokozó lehet baktérium, gomba vagy vírus. Az a mód, ahogyan a kórokozó a szervezetbe kerül, meghatározza, hogyan fertőzi meg áldozatát. Egyes kórokozók bármely élő szervezetben képesek megtelepedni, mások pedig csak egyetlen fajban. Az immunrendszer akkor lép működésbe, amikor a kórokozó és az állat receptorai eltérnek egymástól.

Az influenza a vírusok egyike, mely képes megfertőzni a legtöbb madárfajt (valójában a legtöbb esetben az influenza a madarakkal kezdődik, azaz minden alkalommal, amikor influenzásak leszünk, az egyfajta madárinfluenza), de sok más fajt is.

Ami miatt ennyi féle fajt képes megfertőzni ez a vírus az a tény, hogy az influenza vírusa képes fejlődni és mutálódni, ezáltal pedig eljutni akár a sertés, a tehén, a ló és természetesen az ember vagy a kutya szervezetébe. Nos, mindez magyarázatot ad arra is, hogy az elmúlt években miért volt olyan nagy pánik az influenza körül: a vírus átalakult és felismerhetetlenné vált immunrendszerünk számára. Ugyanez történt a múlt század eleji nagy spanyolnátha, a történelem legnagyobb járványa idején, amikor 50 millió ember halt meg.

fehér kutya fekszik

Általában mikor influenzával fertőződünk, az sokkal inkább kellemetlenség, mintsem életveszélyes állapot, bár tény, hogy erős diszkomfort érzetet okoz, és alapbetegséggel küzdő emberek számára akár veszélyes is lehet. Mivel azonban a szervezet ismeri a betegségért felelős kórokozót, képes felismerni a vírust, így az immunrendszer meg tud küzdeni a problémával. Amikor azonban a vírus olyan szinten mutálódik, hogy az immunrendszer már nem ismeri fel, akkor komoly probléma áll elő. A spanyolnátha esetében úgy vélik, a vírus átlépte a fajok közötti határvonalat, sertések szervezetében hibridizálódott (a sertések mind a madárinfluenzát, mind a humán változatot képesek „elkapni”), és a betegség egy új, az emberi szervezet számára ismeretlen változata alakult ki.

Ugyanez történt az elmúlt években, amikor egy addig teljesen ismeretlen, mutálódott vírus érte el az embereket, a H1N1 vírusa. Mivel a madarak képesek hatalmas távolságokat repülni, a vírus viszonylag gyorsan terjedt egyik kontinensről a másikra, függetlenül minden emberi óvintézkedéstől. És most már második éve ismerkedünk az új típusú koronavírussal, mely bár nem influenza, mégis gyakorta influenzára hasonlító tünetekkel jár, és ahogy látjuk, hihetetlen gyorsasággal mutálódik. A legújabb publikációk szerint a kutatók megállapították, hogy mind a kutyák, mind a macskák képesek megfertőződni azzal a vírussal, ami az embereknél a COVID-19 betegséget okozza, de a vizsgálattban részt vevő állatok egyike sem mutatott olyan klinikai tüneteket, mint a köhögés, a tüsszögés vagy a láz.

A legtöbb ember nem tudja, hogy az infuenza olyan betegség, amely képes egyik állatfajról a másikra terjedni, azonban az állatok képesek megbirkózni azzal, amivel mi csak küszködünk.

A humán influenzának négy típusát különböztetik meg, ezek az A,B,C és D típus. Az A típusú influenzavírus az emberen kívül más emlősök és madarak között is elterjedt kórokozó. Természetes hordozói a vad vízimadarak, náluk a vírusnak számos változata megtalálható. Ez az influenza típus okozza a legnagyobb (akár világméretű) járványokat és a legsúlyosabb betegségeket. Ezen variáns altípusai voltak felelősek többek között a spanyolnátha járványért 1918-ban, illetve a sertésinfluenzáért 2009-ben, a hongkongi influenzáért 1968-ban. A B típusú influenza ritkább, mint az A típus, és főként embereket fertőz, eddig csak a vadászgörényről és a fókákról ismert még, hogy fogékonyak rá. A C típusú influenza elsősorban gyermekközösségekben terjed, általában enyhe megbetegedést okozva, de érinthet kutyákat és sertéseket is. A D típusú influenza sertések és szarvasmarhák között terjed, és bár eddig még nem mutatták ki emberben, a lehetőség fennáll a fertőződésre.

HIRDETÉSBeaphar élősködők 2

kutya a gazdi karján fekszik

Mennyire fertőző a kutyainfluenza?

Mivel a kutyainfluenza a levegőbe kerülő cseppek vagy aeroszolok útján terjed köhögés, tüsszögés és ugatás révén, ha fertőzött kutyákkal kerülnek közeli kapcsolatba kedvenceink, bizony, elkaphatják a betegséget. Különösen nagy az esély erre kennelekben, menhelyeken vagy egyéb olyan helyen, ahol egyszerre több kutya van együtt. 

Ezen túlmenően minden olyan tárgy is a fertőződés forrása lehet, mely fertőzött állattal került kapcsolatba, így az etető- és itatótálak, játékok, nyakörvek és pórázok felületén is meg tudnak telepedni a kórokozók. Sőt, maga a gazda is átadhatja a vírust, ha influenzás ebbel került kapcsolatba, hiszen akár a ruháján, a cipőjén is tovább hurcolhatja a vírust. Mivel a kéz felületén 12, a tárgyakon akár 48 órán át életképes a vírus, ha beteg kutya van a családban, a gyakori kézmosás és a használati tárgyak elmosása, fertőtlenítése elengedhetetlen.

Annak ellenére, hogy a vírus fertőző, a legtöbb kutya élete során sosem betegszik meg. Egyszóval a kutyainfluenza nem elterjedt betegség. Az egyik jelentős különbség a kutyainfluenza és az emberi influenza között az, hogy a kutyáknál technikailag nincs „influenza szezon”, azaz fertőzések egész évben előfordulhatnak, míg hazánkban az emberek között általában október és április között gyakoriak a megbetegedések, tehát ekkor van szezonja. Bizonyos tekintetben a kutyainfluenza hasonlít a kennelköhögéshez, amelyet akár bakteriális, akár vírusos fertőzés okoz, az év bármely szakában megfertőzheti a kutyákat.

A kutyainfluenza tünetei

A legtöbb, kutyainfluenzával küzdő eb esetében a tünetek hasonlóak, mint nálunk, embereknél:

  • köhögés
  • tüsszögés
  • orrfolyás
  • láz
  • étvágycsökkenés
  • levertség

Szerencsére azonban a legtöbb fertőzött kutya tünetmentes, azaz egyáltalán nem mutat tüneteket. Ám ez nem jelenti azt, hogy ezek a kutyák ne fertőznének, azaz ne tudnák átadni a vírust más kutyáknak, melyek esetleg már produkálnak tüneteket. Súlyos esetben a kutyainfluenza ugyan okozhat tüdőgyulladást, de ennek előfordulása igen ritka.

Amennyiben úgy véli, kutyája beteg, mindenképp szükséges az állatorvosi vizsgálat. A kutyainfluenza, más felső légúti betegségekhez hasonlóan pontos diagnózist igényel ahhoz, hogy a kezelés hatékony legyen.

orvos vizsgálja a kutyát vérnyomásmérővel

Otthoni teendők

Ha kutyainfluenzát diagnosztizált az állatorvos, a kezelési lehetőségek a kutya általános egészségi állapotától, életkorától és a légúti és egyéb tünetektől, valamint azok esetleges kockázatától függően változnak. A kezelés többnyire a tünetek enyhítéséből áll. A legtöbb kutya két-három héten belül meggyógyul, de mindig fennáll a másodlagos fertőzések kockázata, amelyek további diagnózist és kezelést igényelhetnek.

A kutya tüneteitől függően az orvos gyógyszert írhat fel, esetleg ha szükséges, gondoskodik a folyadékpótlásról. A fertőzött kutyákat legalább négy hétig el kell különíteni más kutyáktól és macskáktól. Amikor az állatorvoshoz bejelentkezik az ebbel, ne felejtse el közölni velük, hogy kutyainfluenzára gyanakszik, hogy megfelelő óvintézkedéseket tehessenek más betegek megfertőzésének elkerülése érdekében.

Alapvető, hogy a beteg állatot nem visszük közösségbe, azaz kihagyjuk a futtatóbeli látogatásokat, a kutyaiskolai órákat, a parkbeli játékot, de ha otthon a a kutya más állatokkal él együtt, tervet kell készíteni a kutyainfluenza és bármely, erősen fertőző betegség kockázatának csökkentése érdekében.

Ajánlott cikkek