E-mail: pet4you@pet4you.hu

Kell-e beszélgetni a kutyákkal?

Kell-e beszélgetni a kutyákkal?

Az közismert, hogy ha a szülő a kisbabához beszél, azzal a kettejük közötti köteléket erősíti. Nagyon sok gazdi számára a kutya a gyerekpótlék, de vajon ha ő beszél a kutyájához, az hasonlóképpen működik, mint a gyerekek esetében? Nos, a legújabb kutatások szerint igen.

Biztosan hallotta már, amikor egy gazdi magas hangon, kedvesen kérdezi kutyájától: „Ki a jó kutya? Ki a jó fiú?” Gyakorta történik ilyen kifejezetten a vendégek, barátok szórakoztatására. A kutya ugyanis általában valamilyen módon reagál. Nagyon sok magányos ember csak a kedvencéhez tud szólni, este, munkából gazatérve csak a kutya várja, hát neki meséli el, mi történt a nap folyamán. De megfigyelhető az is, hogy a gyerekek már egészen apró kortól ösztönösen gagyognak a kutyáknak, és azok bizony a maguk módján reagálnak is rá.

Az Etológia Tanszékén hosszú időn át vizsgálták a kutyák kommunikációját, és a vizsgálatok is igazolták, hogy a kutyák ugatása nem kizárólag ösztönreakció, hanem igen gyakran tudatos kommunikáció. 

Kommunikáció egyrészt a többi kutyával, hiszen azok reagálnak egymás ugatására, másrészt üzenetek a gazda és a családtagok felé. A gazdák, ha kellően figyelnek a kutyájukra, gyorsan megtanulják, hogy melyik ugatás mit is jelent, mit szeretne vele jelezni és közölni a kutya.

kutya mancsát nyújtja gazdájának

És persze az emberek is beszélnek a kutyáikhoz. A gazdi persze mindezt teljesen ösztönösen teszi, mivel hasonló kötelék fűzi őt a kutyához, mint másokat a kisbabájukhoz. Ám a kérdés az, hogy ez a fajta gügyögés mit vált ki az állatból?

A York-i egyetem két kutatója, Alex Benjamin és Katie Slocombe kezdte el vizsgálni, hogy a kutyákkal való ilyetén beszélgetés vajon erősíti-e a gazda és kutyája közötti köteléket, de azt is, vajon ez a féle kommunikáció miben hasznos a kutyák számára. Az tudjuk, hogy a gyermekek esetében a babához való beszéd, a gügyögés kifejezett hatással van a nyelvi fejlődésre is, nem csak a szülővel kialakult kötelékre.

A hónapokon át tartó kutatás érdekes eredményeket hozott. Kölyökkutyáknál megfigyelték, hogy esetükben az akusztikus különbségek sokkal mérvadóbbak.

A kiskutyáknak még kevés tapasztalatuk van az emberi beszéddel kapcsolatosan, tehát abban is, hogy a szavakat hogyan kössék pozitív élményekhez. Ennek következtében ők inkább az akusztikára fókuszálnak, szemben a felnőtt kutyákkal, melyek számára már a szavak tartalommal is bírnak és képesek élményekkel összekapcsolni azokat.

A kutyák számára minden életkorban fontos, hogy a beszédhez cselekvés is kapcsolódjon, ha pedig mind a kettő rendelkezésre áll, akkor a kapcsolat erősítésében és a bizalom megszerzésében komoly szerepe van. Ez a folyamat jóval lassabb abban az esetben, ha csak verbális szinten zajlik a kommunikáció, még akkor is, ha az szeretetteljes hangon történik.

Ugyanakkor az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet, hogyan reagál arra. Az eredményeket a tudományos világban igen rangos Science folyóirat közölte.

kutya figyelve néz

A vizsgálatokat fMRI gépekkel végezték, és megállapították, hogy a kutyáknak nem csak az számít, hogyan, milyen hangsúllyal, hanglejtéssel közöljük mondandónkat, hanem az is, hogy mit mondunk. A kutyák az emberekhez hasonlóan a bal agyféltekéjüket használják a szavak jelentésének feldolgozásához, ugyanakkor a hanglejtés, az intonáció értelmezése a jobb féltekében történik. Ez a vizsgálat igazolta, hogy ezek az idegrendszeri mechanizmusok nem csak és kizárólag az emberre jellemzők.

Az, ha a gazda sokat beszél a kutyájához, megosztja vele gondolatait és érzéseit, elősegíti a szójelentések megjelenését az agyban, függetlenül attól, hogy a kutya nem képes a beszédre.

Egy korábban vele készült interjú során Andics Attila, az ELTE Etológia Tanszékének és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának agykutatója így nyilatkozott: „A beszédfeldolgozás során az emberi agy területei között létezik egy jól ismert munkamegosztás. A szavak jelentésének feldolgozása elsősorban a bal agyfélteke dolga, míg az intonáció értelmezése inkább a jobb féltekéhez köthető. Az emberi agy nemcsak arra képes, hogy elkülönítse, mit mondunk és hogyan, de integrálni is tudja a két típusú információt, amelyek együtt adják a beszéd értelmét. Eredményeink azt mutatják, hogy a kutyák is képesek minderre, ráadásul nagyon hasonló agyi mechanizmusokat használnak.”

A vizsgálatok kitértek arra is, hogy milyen módon reagálnak a kutyák dicsérő és semleges szavak dicsérő és semleges hangsúllyal történő elhangzására. A vizsgálat során az agyi aktivitást mérték, és azt figyelték, hogy melyik agyterületek különítik el a jelentéssel bíró szavakat a jelentés nélküliektől, valamint a dicsérő hangsúlyt a nem dicsérőtől.

Az eredmények azt mutatták, hogy a kutyák is elsősorban a bal agyféltekéjüket használják a számukra értelmes szavak feldolgozására, míg a számukra értelmetlenek esetén nincs ilyen különbség.

Azt is megállapították, hogy a dicsérő és semleges hangsúly megkülönböztetéséért egy jobb agyféltekei terület a felelős, mégpedig egy hallókérgi régió, amelyről már korábban megállapították, hogy jelentős szerepe van a nem nyelvi, érzelmi töltetet hordozó hangok értelmezésében.

gazdi a kutya fejét simogatja

Ami azonban a gazdák szempontjából kifejezetten érdekes lehet az, hogy a kutatók megállapították, hogy a szóbeli dicséret a kutyák jutalomközpontját aktiválja.

Ez az agyterület az, amely az emberek esetében az örömforrásokra, örömet szerző ingerekre regál, például az evésre, a szexre, vagy akár zenére, stb. Tehát a kutyák számára a nevelés, tanítás során a szóbeli dicséret is komoly jutalmazó tényező, azonban, ahogy a kutatók megfigyelték, ez csak akkor működik, ha a dicsérő szavak dicsérő intonációval hangzanak el. Amennyiben vagy csak a szó jelentése, vagy csak annak intonációja dicsérő, a jutalomközpont nem aktivizálódik.

Szóval lehet, hogy a kutyánk nem tud beszélni, de érti és érzékeli minden kimondott szavunkat. Érdemes vele kommunikálni, és figyelni reakcióit, válaszait, mert biztosak lehetünk benne, hogy valamilyen módon és formában biztosan reagál.

 

Kutya, PetAktuál