Tacskók - festményeken

A tacskók nagyjából a XV. században alakultak ki Németország területén. Elsődlegesen vadászati céllal alkalmazták őket, főleg apró vadakra, főleg borzra. Napjainkban a kilenc tacskófajta legtöbb példánya házi kedvencként éli boldog mindennapjait. Bizony, a tacskó nagyon intelligens fajta, éppen ezért nagyon sokan kedvelik. Nem véletlen, hogy sok művészt is megihletett az apró, rövid lábú eb.

Íme, tíz festmény – tacskókról.

1. Pierre Bonnard

Bár Magyarországon kevésbé ismert, az impresszionizmus utáni francia festészet kiemelkedő tagjai közé tartozik Pierre Bonnard, francia festő, illusztrátor és nyomdász. A Les Nabis nevű avantgárd festők alkotta csoport egyik alapító tagja volt. A Nabis művészeinek munkájára a posztimpresszionizmus, főleg Gauguin hatott, és erősen vonzódtak a japán nyomatokhoz. Bonnard különösen kedvelte ezeket, így "a japán Nabi"-nak hívták. Több tájképet festett, előszeretettel választotta festményeinek témájául a tengert, és mivel egy tacskó kutya boldog gazdája volt, hát kutyája is gyakorta megjelent munkáin. Megfestette például feleségét, Martha-t. Az intim jelentben, Cannes-i otthonuk fürdőszobájában az asszony lábai mellett fekszik összegömbölyödve Pouce, a tacskó.

Bonnard festményePierre Bonnard, The Bathroom, ca. 1932, The Museum of Modern Art, New York, USA.

2. Adolf Eberle

Adolf Eberle, a német festő az 1860-as években a müncheni művészeti akadémián tanult, majd elsősorban zsánerfestészettel foglalkozott. Munkája nagy része a bajor és tiroli vidék külünleges paraszti életét ábrázolja. Nem meglepő hát, hogy sok festményén láthatók állatok, és bizony a német fajta, a tacskó is igen gyakran megjelenik a képeken.

Munkáin nem csak a kutyák ábrázolása igen életszerű, mintegy képet adva a fajta éberségét, de a gazdák feléjük sugárzott csodálata is megjelenik. Ezen a képen például egy tacskó próbálja gazdája figyelmét magára vonni, feltehetőleg valamilyen finom falat reményében.

The Proud dachshund, kb. 1843–1914, privát gyűjtemény, kép forrása: Wikimedia Commons

3. Max Liebermann

Max Liebermann a német impresszionizmus egyik jelentős képviselője, az avantgárd Berlin Szecesszió mozgalom egyik alapítója, és tizenkét éven át vezetője. Jogi és filozófiai tanulmányai után festészetet és rajzot tanult Weimarban, Párizsban és Hollandiában. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy 1871-ben, Düsseldorfban találkozott Munkácsy Mihállyal, aki nagy hatással volt művészetére. Nagyon sok portrét készített, élete során több, mint kétszázat. Megfestette Albert Einsten portérját is. Az alábbi kép unokája, Maria Riezler-White nem megrendelésre készített portréja, térén bájos, alvó tacskójával.

Liebermann festményeMax Liebermann, Maria Riezler-White, a művész unokája, tacskójával a térdén, kb.1925, ismeretlen fellelhetőség; kép forrása: WikiArt.

4. Edwin Henry Landseer

Sir Edwin Henry Landseer  sikeres festő és szobrász volt a viktoriánus Angliában. Már csak azért is szerencsésnek volt mondható, mert ő volt Victoria királynő kedvenc, élő festője. Elsősprban portrékat és történelmi jeleneteket festett, mégis leginkább állatokról festett képeiről és antropomorf tanulmányiról ismerik legtöbben.Victoria királynő számos alkalmmal adott neki megbízást, hogy készítsen portrét róla, családjáról, és természetesen a királyi állatokról is.

Az alábbi képen Ziva látható, egyike a két tacskónak, aki a festő rokona, Ernest II Duke of Saxe-Coburg-Gotha családjába tartozott. A kutya egy majmot bámul, amely inkább gyümölcsöt majszol. A háttérben egy tiroli kalap, pávatollal, mellette az XVIII. századi, német fajansz látható.

Landseer festményeSir Edwin Henry Landseer, Ziva, Prince of Saxe Coburg Gotha’s Dog, kb. 1845, privát gyűjtemény; kép forrása: Sothebys.

5. Otto Dix

Wilhelm Heinrich Otto Dix művészete a Neue Sachlichkeit német művészeti mozgalom alapkövét képezték, mintegy ellenreakciót mutatva az expresszionizmus ideáinak törekvéseire. E mozgalom mindenféle romantikus képzelgést, idealizmust határozottan elutasított és olyan naturálisan ábrázolta a világ viszontagságait, a szenvedést, amennyire csak lehet.  Mivel Dix az elejétől a végéig végigharcolta az első világháborút, az ott tapasztalt élmények alapjaiban határozták meg művészetét.

Bizony, az eddigi képekkel ellentétben a The Match Seller témája sokkal komorabb és sötétebb: egy sérült – vak - katona komor létezését ábrázolja, aki gyufaárusként tengeti életét az utcán. Az emberek, járókelők az utcán vagy elmenekülnek tőle, vagy figyelmen kívül hagyják. A kép jobb alsó sarkában egy tacskó éppen levizeli az árust, mintegy nyomatékosítva szerencsétlen életét.

Dix festményeOtto Dix, The Match Seller, kb. 1921, ismeretlen fellelhetőség; kép forrása:  Pinterest.

6. Otto Bache

Otto Bache a Dán Királyi Szépművészeti Akadémia hallgatója volt, aki tudományos ösztöndíjjal csiszolta képességeit Franciaországba és Olaszországba tett utazásai során. Bár későbbi munkái inkább a történelmi és műfajfestményekre koncentráltak, Otto Bache művészi karrierje korábbi időszakában nagy érdeklődést mutatott az állatok festészete iránt. A lenti kép egy imádnivaló kölyök tacskó ábrázolása, bár meglepő módon a két felső kölyök hihetetlenül érett tekintettel néz a világba.

Bache festményeOtto Bache, Dachshund puppies, kb. 1866, privát gyűjtemény; kép forrása: Wikimedia Commons/ Christies.

7. Thérèse Schwartze

Thérèse Schwartz, holland portréfestő igen sikeres karriert tudhat magáénak. Főleg az amszterdami elitről készített portérival vívott ki magának elismertséget. A hölgy egyike azon kevés női portréfestőnek, akinek képei megtalálhatók a fireznei Uffizi képtárban. Az alábbi képen Wilhelmina van Oranje-Nassau királynő, Hendrik van Mecklenburg-Schwerin herceg és Juliana van Oranje-Nassau hercegnő családi portréja látható. Bár a festmény egyértelműen az emberi alakokra fókuszál, a kép alsó sarkában megjelenik a család tacskója, mely komolyan és figyelmesen szemléli a családtagokat.

Schwartze festményeThérèse Schwartze, Portrait of Queen Wilhelmina van Oranje-Nassau, prince Hendrik van Mecklenburg-Schwerin and princess Juliana van Oranje-Nassau, kb. 1915, ismeretlen fellelhetőség; kép forrása: Wikimedia Commons.

8. Giacomo Balla

Giacomo Balla olasz festő, a futurizmus egyik képviselője, aki művészettörténeti jelentőségű munkásságát alig hét év alatt fejtette ki. Leginkább a mozgás érdekelte, mindent megörökített képein, ami mozgott: autót, motort, repülőt, de embereket, állatokat, köztük természetesen kutyákat is. Egyik legismertebb képe A pórázon sétáltatott kutya dinamizmusa, mely a Kutya pórázon címen is ismert. Az alábbi kép egy tacskóját sétáltató hölgyet ábrázol, pontosabban annak lábát, és természetesen a gyors mozgású ebet. Magát a mozgást a tárgyak és a póráz elmosódottsága és megtöbbszörözése ábrázolja. Ez a festmény 1984 óta az Albright – Knox Művészeti Galéria gyűjteményének része.

Balla festményeGiacomo Balla, Dynamism of a Dog on a Leash, kb. 1912, Albright-Knox Art Gallery, Buffalo, NY, USA.

9. L. Riedler

A művész életének nagy része máig rejtély, ám az munkájából kitűnik, hogy L. Riedler kiváló állatfestő volt. Ezenkívül az is tagadhatatlan, hogy igencsak ismerte ezt a német fajtát és annak esetenkénti rágási, puszítási hajlandóságát. Az alábbi kép egy kétrészes sorozat egyike melyen két tacskó éppen egy harmonikával játszik, húzzák-vonják egymás között. A sorozat második képén már az látszik, ahogy sikerrel kettészakították a harmonikát.

Riedler sorozatának első képeRiedler sorozatának második képeL. Riedler, So it will end!, kb. 1900, ismeretlen fellelhetőség; képek forrása: Wikimedia Commons.

10. Carl Reichert

Carl Reichertről nemrégen írtunk. Noha tájfestőként kezdett, Carl Reichert nagy elismerést vívott ki zsánerfestmények, városi jelenetek és állati portrék készítésével. Ez utóbbi terület leginkább apja, Heinrich Reichert festő hatásának volt köszönhető. Különösen híres lett kutyákról és macskákról készített festményeiről. Művei vitathatatlanul és tagadhatatlanul komoly vonzódást mutatnak a kutyák iránt. Reichert számos festményt készített, amelyek tacskókat ábrázolnak. Ezen az aranyos képen három tacskó kölyökkutya kíváncsian szemlél egy békát, míg a negyedik kölyökkutya inkább némi távolságtartással, ülve szemlélődik.

Reichert festményeCarl Reichert, Curious dachshund puppies and a frog, kb. 1917, privát kollekció; kép forrása: Dorotheum.

+1

A nyitókép Simon Simonsen, XIX. századi dán festő "Dachshund with three puppies" című képe, mely  1893 táján készült. Fellelhetősége ismeretlen.

Ajánlott cikkek