A kutyák imádnak ásni. Igazi önjelölt kertészek, ám ennek a gazdi nem mindig örül. Persze amikor a kert gyepének legszebb részén elkezd ásni az eb, a gazdi Zrínyit megszégyenítő módon előront a házból, és leteremti a kutyát. Nem mintha azt meghatná a kiabálás, épp ezért csak rövid időre hagyja abba, épp csak amíg látthatja a család, mit is művel.
Persze nem mindenhol van kert vagy udvar, ahol elmélyülten tud krátereket gyártani a kutya. Ha nincs kert, akkor takarójuk, párnájuk alá, a kanapé mögé, vagy más egyéb rejtélyes helyre "ássák le" kincseiket. A lényeg, hogy ami számukra kiemelten fontos, az el legyen rejtve a kíváncsi szemek elől.
Annak, hogy miért ás a kutya, több oka is lehet. Egyrészt vannak, amelyek egyszerűen unalomból ásnak. Nincs mit csinálni egész nap, a család sincs otthon, hát a kutya elkezd kaparni, aztán ásni, majd - vagy ezzel párhuzamosan - szisztematikusan szétrágni mindent. Ilyen esetben persze van megoldás, érdemes lefoglalni őt valamilyen játékkal, amit akkor is tud játszani, ha egyedül van.
Az sem kizárt, hogy sikerült pont olyan fajtát választani, amelyiknek a vérében van az ásás. Például egy terriert, vagy olyan keverék ebet, amelynek vérében sok terrier-vér van. No, az ilyen, ún. kotorékozó ebeket, amelyeket egykoron arra tenyésztettek ki, hogy aföldben megbúvó apró állatokat "előássák" a gazdának, igen nehéz, mondhatni lehetetlen leszoktatni az ásásról.
Aztán az is előfordulhat, hogy az egyébként jól viselkedő, korábban soha nem ásó eb egy meleg, nyári napon szép és jó nagy gödröt ás magának, amibe aztán jól belefekszik. Ha ez előfordul, biztosak lehetünk abban, hogy kedvencünknek melege van, és nem talált jobb, hűvösebb, árnyékosabb helyet a kertben, így csinált magának.
És vannak még a fentebb is említett, minden kincsüket elrejtő, eldugó, elásó ebek. A kert kifejezetten áldás a számukra, hiszen ott tudják a legpraktikusabban elrejteni, azaz elásni a dolgaikat, a lakásban már több fondorlat kell ehhez. A természetben a kutyák számára ez a rejtegetés kicsit olyan, mintha hűtőszekrénybe tennék a dolgaikat. Ha többet kapnak az ételből, mint amennyit meg tudnak enni, vagy hosszabb ideig tart az eleség elfogyasztása – pl. egy csonté -, akkor elrejtik azt, nehogy egy másik kutya elszedje tőlük és megegye.
Azzal, hogy elássák az értékes kincset – legyen az étel vagy kedves játék -, biztonságban tudják azt. Ha tele a tál nap, mint nap, dugig a kosár játékokkal, könnyen gondolja azt a kutya, az extra adagot, a kedves játékot el kell rejtenie a szűkösebb napokra.
Egyszóval nem olyan nehéz megfejteni, hogy miért is ás a kutya, miért készít gödröket a kert legszebb részein. Ha pedig már megvan az ok, akkor a megoldást is meg lehet találni.
