Gyerek és kutya - együtt a családban

Akár szülők vagyunk, és a gyerek mellé érkezik kutya, akár kutyásként vállal a pár gyermeket, a neveléssel, mint feladattal - a felelősség, elköteleződés mellett - már jó eséllyel megismerkedtek. Egy csomó olyan dolgot tanítottak akár a gyermeknek, akár a kutyának, mely a felnőttek számára ismerős terep, de mégis nehéznek bizonyult a feladat. No igen, a nevelés nem könnyű dolog.

Ha kutyásként érkezik a baba, akkor komoly feladat, hogy az addig gyerekként kezelt, babusgatott kutya megszokja, elviselje és tolerálja, hogy már nem csak ő a fontos, sőt, nem ő a legfontosabb.

De a neveléshez hozzátartozik az is, hogy amikor kutya érkezik a házba, összeszoktassuk a család legkisebb tagjával, tagjaival is. E nevelés ebben az esetben kétoldalú. Ideálisan a gyerekek és a kutyák együtt nőnek fel, és ilyenkor bizony nem sok beleszólnivalója van a szülőnek. Szépen egymáshoz csiszolódnak, kapcsolatuk pedig kiegyensúlyozott lesz.

Ám ha a gyermek mellé érkezik a kölyök, bizony sok mindent meg kell tanulnia mind a kettőnek a másikról. A kutyák, még a kölykök is általában igen sok minden elviselnek a gyerekektől, de soha ne hagyja a szülő, hogy csemetéje ezzel visszaéljen. Meg kell tanulnia a gyereknek, hogy a kutya érző, önálló lény, nem pedig játékszer.

Ugyanígy fontos elmondani neki az alapvető higiéniai szabályokat, többek között azt, hogy kölyökkutyával való játék előtt is kezet kell mosni, nem csak utána, hiszen az ember is hazavihet fertőzést. A kutyának meg kell tanulnia, hogy a rangsorban a gyerek felette áll, annak ellenére, hogy ő a legklasszabb játszópajtása.

Nem szabad megengedni neki a gyerek harapdálását, hajának cibálását. Sok szülő ódzkodik attól, hogy kutyát vegyen gyerekének, ám ha az egyéb körülmények megfelelőek, és a szülő képes gyermekét megfelelően irányítani, a négylábúval történő együttélés zökkenőin átsegíteni, akkor az eb maga neveli leginkább a csemetét, hiszen felelősségtudatra, következetességre, pontosságra tanítja akaratlanul is. Márpedig az ilyenfajta oktatás, higgyék el, többet ér, mint bármilyen szülői papolás.

 

Ajánlott cikkek