E-mail: pet4you@pet4you.hu

Érzékszervek

Érzékszervek

Az, hogy az érzékszervek esetébe mi a fontossági sorrend, fajonként változik. Sőt, a kutyák esetében fajtánként más és más, hiszen mindegyiküknek más a hasznossága. Olyannyira, hogy bár többféle vadászkutya fajta létezik, más érzékszerv bír elsődleges fontossággal attól függően, a vadászat mely területén és mire használják az ebet.

A szem olyan érzékszerv, amely a fényjelenségek érzékelésére alakult ki, kötőszövetei a látás érdekében építődnek fel.

A szemet csontok veszik körül. A szemgolyó a szemüregben helyezkedik el. Részei a szaruhártya (szem bebocsátására szolgál, átlátszó), az elülső szemcsarnok, mely csarnokvízzel telt és a szivárványhártya a pupillaréssel (ennek szűkülése és tágulása szabályozza a bejutó fény mennyiségét). A szemlencse izmokra felfüggesztve helyezkedik el, teljes mértékben átlátszó. A lencseforma az izmok mozgásának hatására hol laposabb, hol pedig domborúbb, ezáltal lesz élesebb vagy homályosabb a kép. A kép érzékelése a szemfenéken elhelyezkedő felfogó idegvégződéseken történik.  A szemlencse és a szemfenék közötti részt üvegtestnek nevezzük, mely egy teljes mértékben átlátszó anyag.

A szemet körben erős védelem veszi körbe, mégpedig az ínhártya, beljebb pedig az érhártya.  Ez utóbbit erek hálózzák be igen sűrűn. A színe fekete. Ez megy át a szivárványhártyába, melynek pigmentje meghatározza a szem színét.

A szem legbelső rétege a szemfenéken az ideghártya, mely pálcika és csap alakú idegvégződésekből áll. Míg a csapok a színlátásért felelnek, addig a pálcikák a fénylátásért. A csapok és pálcikák száma az életmódtól függően változik, logikusan az éjszakai életet élő állatoknál a pálcikák vannak túlsúlyban. A kutyák színérzékelése gyenge.

A kép, amely az átlátszó rétegeken behatol, többszörösen megtörik. Először a szaruhártyán, majd a csarnokvízen, a lencsén és az üvegtesten. Legvégül az éles és fordított kép az ideghártya idegvégződéseire vetítődik.

Sárgafoltnak nevezzük a szemfenék idegvégződésekkel igen sűrűn ellátott részét, ahol a legélesebb a kép.

A szemhéj és a szemöldök az esővíz elterelésére és „napellenzőként” szolgál, azaz eltereli a fényt. A por ellen a megnedvesített szemhéj nyújt védelmet, mozgása által.

A fül a hallás szerve. A kutyák hallása igen fejlett, sokszorta érzékenyebb, mint az emberé.

A hallószerv három részből áll.  A külső fül részei a fülkagyló és a hallójárat. A középső fület a dobhártya, a dobüreg és a hallócsontocskák alkotják. A harmadik rész a belső fül, a csiga, erre támaszkodik a hallócsont, melynek feladata a rezgések átadása.  Egyébként a csiga egy igen érdekes szerv, mely hártyás és folyadékkal van teli, belsejében pedig a hangingerek felfogásának célját szolgáló idegvégződések találhatók.  A belső fül másik, igen fontos részei az ívjáratok melyek az egyensúly érzékelésére szolgálnak.
Az, hogy mennyire érzékeny, az a fülkagyló mozgékonyságától függ.

A nyelv az ízlelés szerve, mely a nyelv szemölcsein elhelyezkedő ízlelőbimbók segítségével történik.

Az anyag, mely a szájüregben oldott állapotba kerül, itt kelt íz ingert, amely azután az idegek révén az agyba jut. Az agyban dől el az, hogy a szájba került anyag fogyasztásra alkalmas-e vagy sem.

Az alap ízek a sós, az édes, a savanyú és a keserű, de ezek csak oldott állapotban különböztethetők meg. Minden íz érzékelése a nyelv pontján történik. Az édest a nyelv hegyén, a sósat az oldalán, a savanyút oldalt, de hátrébb, a keserűt pedig a szemölcsök mélyén, és a nyelv tövén érzékeli. Az állatok egyébként sokkal több ízlelőbimbóval rendelkeznek, mint az emberek.

Az orr a kutyák legfejlettebb érzékszerve.

Az orrüreg felső részét a szaglóhám borítja, ebben találhatók a szaglósejtek. A szaglósejtek érzékelő sálakból állnak, melyeket zsírréteg fed. A szaganyagoknak ebbe a zsírrétegbe kell bejutni, ezután az érzékelő szőrszálak fogják fel a szagot. A szaganyag illó anyag mely az orron át légvétellel vagy céltudatos szaglászással jut be. Ha egy szaginger hosszú időn át, egyenletesen jut az orrba, az megszokja azt és egy idő elteltével már nem is érzi.

A szaglás csak akkor lehetséges, ha a szaglóhám nedves. Erről a nyálkamirigyek gondoskodnak. Ha a szaglóhám kiszárad vagy túl nedves, akkor nem képes a szag felfogására.

A bőr a tapintás szerve, mely érzékeli a hideget és a meleget, valamint az anyagok keménységét.

Az érzékelés a bőrt behálózó idegeken keresztül történik. A nagyon finom idegrostok a fájdalom érzékelésére szolgálnak, míg a hőmérséklet érzékelésére hideg és meleg pontok vannak a bőrön, melyek közül a hidegérzékelőből van több. Vannak olyan szőrök, melyek érzősejtekkel körülvettek, ezek a tapintást segítik elő. Ilyen például a kutya bajusza.

Kutya, Anatómia, Anatómia