A kutatók folyamatosan vizsgálják, milyen hatással lehet a legújabb koronavírus kedvenceinkre. Egy új kutatás szerint a macskák ugyan fogékonyak a koronavírusra, arról, hogy ezt képesek-e továbbadni, nincsenek még ismeretek. Tehát annyi ismeretes, hogy a macskák megfertőződhetnek ugyan a COVID-19 vírusával, és tuvább is tudják adni azt mást macskáknak, ugyanakkor a kutyák kevésbé fogékonyak a vírusra, legalábbis kínai adatok alapján. A Harbin Veterinary Research Institute kutatói szerint ugyanakkor a haszonállatok közül a csirkék, a kacsák és a disznók nem fogékonyak a fertőzésre.
Más tudósok szerint ezek a tanulmányok kifejezetten érdekesek, de nem szabad megrémiszteni a macskatulajdonosokat. Az eddigi eredmények viszonylag kisszámú laboratóriumi vizsgálaton alapulnak, a vizsgálatok során kis számú vizsgált állatnak adtak be nagy dózisban COVID-19 vírust tartalmazó oltóanyagot, ugyanakkor nem volt életszerű interakció az emberek és az állatok között. Erre hivatkozva tette megállapítását Linda Saif, a Wooster-i Ohio State University kutatója. Kijelentését arra alapozza, hogy nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a fertőzött macskák elegendő mennyiségű koronavírust szekretáltak ahhoz, hogy azt továbbadják az embereknek.
Mivel a koronavírus járvány igen gyorsan, rövid idő alatt terjedt el a világon, értelemszerűen rögvest elkezdtek aggódni az emberek, vajon állataink képesek-e terjeszteni a fertőzést.
Voltak hírek COVID-19 vírussal fertőzött állatokról, ismert egy belgiumi macska és hong-kong-i kutya is. Mivel házi kedvenceink szoros kontaktusban élnek velünk, feltétlenül szükséges, hogy alaposabb ismeretek legyenek arról, mennyire fogékonyak a SARS-CoV-2 vírusára.
Egy Bu Zhigao vezette tudóscsoport öt házimacska orrába juttatott SARS-CoV-2 vírust, majd amikor két macskát hat nappal később elaltattak, vírusos RNS-t, valamint fertőző vírusrészecskéket találtak a macskák felső légutaiban. A másik három, fertőzött cicát ketrecben nem fertőzött macskák mellé helyezték. A csapat később vírusos RNS-t talált az egyik, korábban nem fertőzött macskában, amely azt jelzi, hogy a vírus a fertőzött macskák által kilégzett cseppecskék által került a másik állat szervezetébe. Emellett az összes fertőzött macska termelt antitesteket a SARS-CoV-2 ellen. Mindezek a vizsgálatok egyébiránt alapjául szolgálhatnak a humán víruskutatásnak is.
Fontos megjegyezni, hogy Saif szerint a fertőzött macskák egyike sem mutatott tüneteket, és a három, fertőzésnek kitett macskából csak egy kapta el a vírust.
Mindez azt jelzi, hogy az állatok között nem feltétlenül fertőz a SARS-CoV-2. Mindemellett a fertőzés terjedésének módja sem egyértelmű, hiszen a tanulmány nem írja le a ketrecek elhelyezését, és arról sem szól, hogy vajon a szándékosan nem fertőzött macskák elkaphatták-e a vírust akár széklettel vagy vizelet által.
A kutatók tehát egyetértenek abban, hogy sokkal több vizsgálatra van szükség, eltérő dózisú hatóanyagot tartalmazó oltóayaggal történő tesztek kellenek, hogy megfigyelhető legyen, képesek-e az állatok egymás között átadni a vírust.
Dirk Pfeiffer, a hong-kong-i városi egyetem epidemiológusa szerint az eddigi eredmények azt jelzik, hogy a macskákat mindenképpen figyelembe kell venni a COVID-19 elleni küzdelem során, de azt is tudomásul kell venni, hogy a macskák nem befolyásolják jelentős mértékben a betegség terjedését.
A hangsúlyt a vírus emberről emberre terjedése kockázatának csökkentésére kell helyezni.
A SARS-CoV korábbi vizsgálatai kimutatták, hogy a vírus súlyos akut légzőszervi megbetegedést okoz, és azt is, hogy a macskák fertőződhetnek és a fertőzést továbbadhatják más macskáknak. De a SARS-járvány idején nem volt arra utaló jel, hogy a SARS-CoV széles körben elterjedt volna a házimacskákban, vagy a macskák a vírust átadták volna embereknek, jegyezte meg Saif.
Ezzel együtt az Egyesült Államok Betegségek Ellenőrzési és Megelőzési Központja azt ajánlja, hogy a COVID-19 vírussal fertőzött emberek – még ha csak kevés vagy gyenge tüneteket is mutatnak - korlátozzák a kapcsolatot háziállatukkal, ideértve a simogatást, a puszilgatást és az étel megosztását. Ezek az óvintézkedések egyébiránt minden olyan új betegség esetén tanácsosak, amikor csak korlátozott információ áll rendelkezésünkre.
Kutatók szerint az egyéb állatok közül a vadászgörények igen érzékenyek a COVID-19 vírusfertőzésre, ami azért jó hír, mivel így ezek az állatok kiváló alanyai lehetnek az oltóanyagok és gyógyszerek tesztelésének. A vadászgörényeket már korábban sikerrel használták az influenza vírusának kutatása során, és jelenleg már több laboratórium dolgozik görényekkel a COVID-19 kutatásánál.
A kutyák azonban kevésbé voltak érzékenyek a vírusra.
A kutatók öt fiatal kutyát oltottak be a SARS-CoV-2-vel, és megállapították, hogy kettő ürített vírus RNS-t a székletében, de egyikük szervezetében sem volt kimutatható fertőző vírus.
Hasonló vizsgálatok sertésekkel, csirkékkel és kacsákkal nem azonosítottak vírus RNS-t olyan állatokban, amelyeket szándékosan beoltottak a vírussal, vagy azokban, amelyek a beoltott állatokkal érintkeztek. Mindezek a kutatások azt jelzik, hogy ezen fajok közül egy sem játszik jelentős szerepet a COVID-19 járványtanában, jegyezte meg Pfeiffer.
nature.com nyomán
