Amikor új cicát szeretne, és van módja választásra, próbáljon olyat keresni, amelyik már korábban is más macskákkal élt együtt. Legjobb, ha korban és nemben is eltér a már meglevő cicától, ugyanis a komoly harcok általában az azonos nemű és korú állatok között alakulnak ki.
Bár az eltérő nemű állatok általában jól elvannak együtt, célszerű őket ivartalaníttatni a nem kívánt szaporulat elkerülésére.
A legjobb egy kölyök cica, bár ha lakótársa egy öreg macsek, célszerű megkímélni egy féktelen és vad kismacska társaságától. Neki minden bizonnyal jobb egy nyugodtabb, idősebb társ. Próbálja meg a személyiségeket is párosítani. Ha a cicája igazi kis méregzsák, akkor egy másik élénk és eleven macska vagy kölyökcica sokkal jobb társaság a számára, mint egy lusta és nyugodt állatka.
Kérje meg egy barátját, hogy hozza el az új cicát. Tegyék le a szállítódobozt és figyeljék, mi történik. Ha a cicák megpróbálnak harcolni, még a dobozon keresztül is, nincs sok esély a könnyed folytatásra. Ám ha úgy tűnik, érdeklődőek, akkor jó a helyzet.
Az új cica helye egyelőre egy külön szobában lesz, legalábbis egy pár napig. Így lehetősége nyílik ismerkedni a hellyel, amely a későbbiekben is az ő biztonságot nyújtó területe lehet. Tegyen be neki egy alomtálat, enni- és innivalót, játékokat, fekvőhelyet, valamint egy kaparófát. Fontos, hogy az új jövevény biztonságban érezhesse magát az új otthonban, és mielőbb szoros kapcsolat tudjon kialakulni a gazdival – mindez még az előtt, hogy találkozna az őslakos cicával.
Minden nap szánjon időt arra, hogy kettesben legyenek az új macskával, erősítve a kötődést.
Kezdje el neki megtanítani a házirendet, a szabályokat, mindig jutalmazva a megfelelő viselkedést, legyen az akár az alomtál, akár a kaparófa használata.
Mikor már úgy tűnik, megszokta a gazdit és az új lakóhelyet – azaz a szobát -, el lehet kezdeni a két macska összeszoktatását. Először csak hadd szimatolgassák egymást. Vigyen be egy pokrócot vagy párnát az őslakos macsek ágyából és tegye le, hadd szimatolja meg az új jövevény. Ugyanezt fordítva is végezze el, így lesz elképzelésük arról, ki is él az ajtón túl. Az ajtón keresztül is meg tudják egymást szagolgatni, és hallják egymás neszeit, zajait. Ha úgy tűnik, hogy egyikük sem akar áttörni az ajtón, hogy megölje a másikat, már nyitva lehet hagyni az ajtót.
Az új cica azonnal kirohan majd, hogy megismerje a másik négylábút. Először mind a ketten megmerevednek majd, felpúposítják a hátukat, sziszegnek, morognak és fújnak. Aztán mind a ketten visszamenekülnek a biztonságba. Az új cica nagy valószínűséggel visszamenekül a szobájába, ahová azonban a másik nem követi, mert a szoba tele van a betolakodó szagával. A biztonságos hely, ahol elbújhat, segít az új jövevénynek megnyugodni, sokkal nagyobb bizalommal fog újra előmerészkedni.
Soha ne kényszerítse az állatokat az ismerkedésre. Maguktól el fogják ezt rendezi, amikor eljön az ideje.
Soha ne szenteljen kiemelt figyelmet a jövevénynek az őslakos cica előtt addig, amíg az tökéletesen be nem illeszkedik a családba. Ne ijedjen meg, ha a két macska közül valamelyik akár napokra elbújik. Ez természetes mód a stressz leküzdésének és az új helyzetek elfogadásának. A legtöbb első találkozás ellenséges, de jobb, ha nem avatkozik közbe. Hagyja, hogy maguk oldják meg a dolgokat. Meg fogják érteni a helyzetet és sokkal gyorsabban megismerkednek, ha nem zavarja őket össze saját félelmeivel vagy azzal, hogy közbeavatkozásával növeli a feszültséget.
Azonban ha még hónapok múlva sem rendeződik a viszony a két cica között, lehet, hogy az őslakos macska egyszerűen nem alkalmas arra, hogy elviseljen egy másik állatot a házban. Bár vannak olyan gyógyszerek, melyek segítenek az agresszió csökkentésében, el kell gondolkozni azon, érdemes-e ilyen radikális módszereket bevetni. Legjobb tudomásul venni a tényeket és elfogadni, ha a két állat nem fér meg egymással.
