A bobtail szőre igen dús. A fedőszőr sűrű és kemény, míg az aljszőr dús és pelyhes. Nagyon érdekes, hogy a bobtail kölykök fehér-feketén születnek, és kamaszkorukra, azaz kb. 9 hónapos korukra alakul ki az ismert fehér-szürke színezet. A bunda közepesen hosszú, a fejen az igen dús bunda gömbölyded hatást kölcsönöz az ebnek.
Bizony, ezt a dús kabátot hetente át kell kefélni és fésülni, ügyelve minden csomóra. Sajnos a szőrzet igen könnyen filcesedik, és ha a gazda nem ügyel erre, később már csak a nyírógép segíthet. Fürdetésnél mindenképp olyan sampont kell választani, amely nem tartalmaz olajat, mert az elnehezíti a szőrzetet. A szárítás során, ha szép formát akar adni az ebnek, akkor a fartól a mar irányába, illetve a martól és a mellkason lefelé kefélve szárítsa.
A bobtailokat nem szükséges nyírni, azonban a kiállítási ebeknél a fart ollóval ki szokták igazítani, hogy még gömbölyűbbnek hasson, illetve ha van farka az ebnek, akkor annak szőrét igazítják úgy, hogy minél sűrűbbnek hasson.
Ha mégsem sikerült megóvni a bundát a csomósodástól, vagy a gazdának nincs elég ideje a rendszeres ápolásra, nagyon bájos fazonra lehet nyírni a bobtailokat. Ilyenkor a kozmetikus általában ügyel arra, hogy a formát megtartva rövidítse a szőrt, kb. 8-10 cm hosszúra.
