E-mail: pet4you@pet4you.hu

Perzsa

Perzsa

Származási hely:Nagy Britannia
Súly:kandúr 3.10-5.40 kg
nőstény 3.10-5.40 kg
Szőrzet:Hosszú és selymes.
Szín:Sokféle színváltozat és színkombináció elfogadott. Fehér, vörös, krém, fekete, kék, csokoládé, lila, ezüst, arany, kámea, teknőc-tarka, kék-krém, barna.
Testméret:Közepes macska
Szőrápolási igény:Rendszeres kozmetikát igényel
Állat kompatibilitás:Nehezen fogad el más kedvenceket
Gyerek kompatibilitás:Kevésbé kedveli a gyerekeket
Családdal való kompabilitás:Érdeklődő a családja iránt
Szőrhullás:Erősen hullik a szőre
Játékosság:Általában szeret játszani
Intelligencia:Intelligens

Leírás

Közepes méretű, masszív, erős fajta. A nagy szőr miatt nagyobbnak tűnik méreténél.

Eredet és történet

A perzsa régi fajta. Azoknak, akik szeretik ezt az elegáns macskát, nem meglepő, hogy ez a hosszúszőrű szépség a civilizáció bölcsőjéből, Mezopotámiából (később Perzsia, ma Irán) származik. A fajta mesés, hosszú szőre valószínűleg természetes mutáció eredménye.
A szépséges és feltűnő megjelenés valószínűleg felkeltette a XVII. századi, nagy utazó hírében álló olasz nemes, Pietro Della Valle figyelmét. Általa kerültek az első hosszúszőrű macskák Európába, mégpedig 1626-ban. Abban az időben még hosszú, fényes, selymes, szürke bundájuk volt, de hála a perzsák szelektív tenyésztésének napjainkban temérdek színben fellelhető a fajta, beleértve a bicolor színt is (fehér és valamilyen más szín).

Úgy száz évvel később, Nicolas de Pereisc szintén beszerzett pár hosszúszőrű macskát, mégpedig Törökországból, az angóra macska őshazájából. A XIX. században ezen macskák leszármazottai helyi, olasz macskákkal lettek keresztezve, elindítva ezzel a modern perzsa macska tenyésztését. Tehát azzal együtt, hogy a fajta ősi, mégis, nagyrészt ember alkotta.

A fajta iránti szeretet és lelkesedés akkor érte el tetőpontját, amikor Viktória királynő és másik királyi előkelőségek beleszerettek a perzsa macskába.

A XIX. század végéig, amikor is a macskatenyésztés- és kiállítás népszerűvé vált, a Perzsiából, Törökországból, Afganisztánból és egyéb egzotikus helyekről származó hosszúszőrű macskákat egyszerűen csak ázsiai macskaként emlegették, és gyakorta párosították őket egymás között. Az 1871-ben, a Crystal Palace-ban rendezett kiállításon már perzsa típusú macska is volt a kiállított egyedek között. Abban az időben népszerű házi kedvencek voltak, és különleges helyet élveztek a macskavilágban, ugyanis Viktória királynő rajongott a fajtáért. A viktoriánus korban, a hírességekkel és nemesekkel való szoros kapcsolat hosszú időre megalapozta a fajta népszerűséget.

A szelektív tenyésztéssel a tenyésztők elkezdték a perzsát ma ismert típusára formálni. Olyan macskát akartak, melynek feje kerek, arcorri része rövid, az orra pisze, arca kerekded, a fülei kicsik és kerekek, a szemei nagyok, a teste pedig erős. A szőrzet hosszabb volt, mint az angóra macskáé, ám lábai rövidebbek. Hamarosan a perzsa túlszárnyalta az angóra népszerűségét.

Az Egyesült Államokba a XIX. század végén kerültek az első példányok, de ott is pillanatok alatt nagy népszerűségre tett szert a fajta, lekörözve a maine coon-t, mely addig az első helyet birtokolta. Alig egy századdal később a perzsa a világ legnépszerűbb fajtája lett, köszönhetően elbűvölő megjelenésének és bájos természetének.

Személyiség

A méltóságteljes és odaadó perzsa bármely otthon éke, feltéve, hogy élvezheti a gazda ölében ücsörgést és a neki kijáró simogatást. Élvezi a gyerekekkel való játékot, az se baj, ha a csemete a szőrét fésülgeti, vagy éppen babakocsiban tologatja (csak ruhát ne húzzon rá). A lényeg, hogy felismerjék képességeit és értékeit, valamint játsszanak vele néha egy kis apportot, vagy jóféle macskás interaktív játékot. A perzsa, bár szeretetteli, de egyúttal kellően diszkriminatív is. Teljes figyelemmel fordulnak a családtagok elé, és jut ebből annak a pár vendégnek is, akikben úgy érzik, bízhatnak. Mindenki mást figyelmen kívül hagynak.

A hangos, zajos környezet nem éppen a perzsa stílusa, hiszen nyugodt macska, amely szereti a békés légkört, ahol a lehető legkevesebb változás zajlik. Nagy, kifejező szemeivel és hangjával valahogy úgy lehetne jellemezni, mint lágy, kellemes társ és látvány, és talán kissé muzikális macska. A perzsa mindig tudatja egyszerű szükségleteit: legyen rendszeresen étel, kell egy kevés játékidő, és persze sok-sok szeretet, melyet sokszorosan ad vissza.

Küllem és ápolási szükségletek

Tisztában kell lenni azzal, hogy a perzsa napi gondozást igénylő fajta. A szépséges, hosszú szőr magától nem lesz sem csomómentes, sem tiszta. Naponta át kell kefélni és fésülni, és a rendszeres – legalább havi egyszeri – fürdetés sem árt.

Szintén nagyon fontos kérdés az alomtál. Az alomanyag darabkái könnyen a perzsa szőrébe vagy mancsára tapadnak. Ha az alomtálat nem tartja kifogástalanul tisztán, a macska hajlamos megtagadni a használatát.

A perzsa megjelenése különleges. A fej nagy és kerek, a szemek szintén. Az orr rövid, a pofa telt, a fülek kicsik, lekerekített véggel. A nyak rövid és vastag, a test meglepően erős és izmos. A lábak rövidek, vastagok és erősek, a mancsok nagyon és kerekek. A farok rövid, de arányos a macska testhosszához.

A hosszú, tömött, selymes szőrzet finom szerkezetű. A test egészén hosszú, a nyakon gallért, a mellső lábak között szoknyát alkot. Szintén hosszú a szőrzet a füleken, a lábujjakon, a farok pedig kefeszerű.

A perzsa macska többféle típusa ismert. Az ún. „peke-face” típusnál az arc extrém módon lapos. Mielőtt ilyen típus mellett döntene, gondoljon a komoly légzési problémákra, melyet ez az arcszerkezet okoz. Az ún. „doll-face” sokkal inkább a régimódi típus, az arc nem olyan lapos, mint a favorizált kiállítási egyedeknél.

Sokféle színváltozat és színkombináció elfogadott. Fehér, vörös, krém, fekete, kék, csokoládé, lila, ezüst, arany, kámea, teknőc-tarka, kék-krém, barna.

Mozgás

Olyan ritka macskafajta, mely nem szeret a függönyre mászni, azon lógni, de a konyhapultra vagy a hűtőre sem ugrál. Teljesen elégedett, ha a földön lesheti a gazda szavait, és onnan irányíthatja, milyen igénye is van éppen. Na jó, esetenként valami könnyen hozzáférhető bútor még szóba jöhet, feltéve, hogy nem túl magas. Ha a gazda éppen dolgozik, vagy elfoglalt otthon, a perzsa békésen elhever a karosszékben vagy a kanapén, esetleg a gazda ágyán, egészen addig, míg rá nem figyel valaki. A figyelemért hálás, de azt sose követeli ki magának.

Egészség

Élettartam: 8-11 év.

Mind a fajtatiszta, mind a keverék macskák esetében előfordulhatnak genetikai eredetű betegségek. Bár szépséges és kedves a perzsa, az egzotikus fajták hajlamosak lehetnek egészségügyi problémákra, melyek zömében az arcszerkezetnek köszönhetők.

  • Légzési nehézségek, hangos légzés a szűk orrlyukak miatt
  • Fogrendellenességek, a fogak nem zárnak egymásra megfelelően
  • Fokozott könnyezés
  • Szemrendellenességek, mint a harmadik szemhéj mirigyének előesése, entrópium vagy progresszív retina atrófia
  • Feline hyperesthesia syndrome – idegrendszeri probléma
  • Hőérzékenység
  • Policisztás vese rendellenesség – ennek szűrésére létezik teszt
  • Gombás bőrgyulladás
  • Seborrhea oleosa – olyan bőrbetegség, mely viszketést, kivörösödést és szőrvesztést okoz

Nevelés

A perzsa nem a legjobb választás féktelen gyerekek és kutyák mellé, ám békés, nyugodt, az állatokkal megfelelően bánni tudó, nagyobb gyerekekkel jól elvan. Jól kijön olyan kutyával is, amely nem üldözi, vagy nem okoz zavart nyugodt életében.

Etetés

Mivel a perzsa nem éppen a fokozott aktivitásról ismert, táplálására oda kell figyelni, akárcsak arra, hogy eleget mozogjon.  Csak így kerülhető el az elhízás. E célból kifejezetten ajánlatos a gazdával közös játék.