Birman

Adatok

Leírás

A Lao-Tsun templom Ázsiában, Tsun-Kyan-Kse istennő iránti tiszteletből épült. Tsun-Kyan-Kse arany istennő volt, zafírkék szemekkel. Mun-Ha, a templom egyik papja, gyakran térdelt az istennő szobra előtt, fehér macskájával együtt, melynek a neve Sinh volt.  Egy éjjel, miközben a pap ott térdepelt, rablók törtek be a templomba és megölték. Mialatt Mun-Ha haldoklott, Sinh mancsait rátette gazdájára, és az istennő szobra felé fordult.  Teste egy pillanat alatt fehérből aranyszínűvé változott, szemei kékké váltak, akárcsak az istennőnek. Lábai barnák lettek, de ahol mancsai gazdáját érintették, ott fehérek maradtak, hiszen a fehér a tisztaság szimbóluma. A templomban és annak környékén élő összes macska ilyenné változott. Sinh a következő hét napot gazdája mellett töltötte, mikor is az meghalt, és Sinh elvitte Mun-Ha lelkét a paradicsomba. A mai napig azt tartják, hogy amikor egy pap meghal, akkor lelkét egy macska lelke viszi a paradicsoma.

Mikor 1919-ben ismét kifosztották a templomot, August Pavie és Gordon Russel segítettek a papoknak. Köszönetképpen azok adtak nekik egy tenyészpár birman macskát, ezek lettek a nyugati tenyészetek alapjai. Akkoriban a két férfi Franciaországban élt.  A macskák tehát Franciaországba kerültek, ám ott a kandúr elpusztult. Ám mielőtt meghalt volna, megtermékenyítette a nőstényt, a született kiscicák pedig megalapozták a fajta európai létét. 1925-ben, Franciaországban Sacre de Birmanie néven jegyezték be az új macskafajtát, ebből ered a jelenlegi név, a birman

A fajta eredete valójában ismeretlen. Egyes vélekedések szerint sziámi macskák angórával vagy perzsával való keresztezéséből lettek, de hogy mikor, nem tudni. Feltehetőleg Ázsia déli vidékein kereszteződtek olyan macskák, melyek magukban hordozták a jellegzetes mintázat, a hosszú szőrzet és a kék szem génjeit. Tény, hogy a francia földre került egyedek segyítségével a birman fajta gyarapodása szépen alakult, ám a második világháború végére csak egyetlen pár maradt. Újabb nehéz munka kezdődött a fajta megmentése érdekében.

Az 1960-as években kerültek az első import egyedek Nagy-Britanniába, majd a tenyésztési program kiscicái szerte a nagyvilágba. 1966-ban a szigetországban elismerték a fajtát és 1967-ben sor került erre az USA-ban is. Európában a mai napig tradicionális nevén, mint birman templommacska ismert.

Eredet és történet

A Lao-Tsun templom Ázsiában, Tsun-Kyan-Kse istennő iránti tiszteletből épült. Tsun-Kyan-Kse arany istennő volt, zafírkék szemekkel. Mun-Ha, a templom egyik papja, gyakran térdelt az istennő szobra előtt, fehér macskájával együtt, melynek a neve Sinh volt.  Egy éjjel, miközben a pap ott térdepelt, rablók törtek be a templomba és megölték. Mialatt Mun-Ha haldoklott, Sinh mancsait rátette gazdájára, és az istennő szobra felé fordult.  Teste egy pillanat alatt fehérből aranyszínűvé változott, szemei kékké váltak, akárcsak az istennőnek. Lábai barnák lettek, de ahol mancsai gazdáját érintették, ott fehérek maradtak, hiszen a fehér a tisztaság szimbóluma. A templomban és annak környékén élő összes macska ilyenné változott. Sinh a következő hét napot gazdája mellett töltötte, mikor is az meghalt, és Sinh elvitte Mun-Ha lelkét a paradicsomba. A mai napig azt tartják, hogy amikor egy pap meghal, akkor lelkét egy macska lelke viszi a paradicsoma.

Mikor 1919-ben ismét kifosztották a templomot, August Pavie és Gordon Russel segítettek a papoknak. Köszönetképpen azok adtak nekik egy tenyészpár birman macskát, ezek lettek a nyugati tenyészetek alapjai. Akkoriban a két férfi Franciaországban élt.  A macskák tehát Franciaországba kerültek, ám ott a kandúr elpusztult. Ám mielőtt meghalt volna, megtermékenyítette a nőstényt, a született kiscicák pedig megalapozták a fajta európai létét. 1925-ben, Franciaországban Sacre de Birmanie néven jegyezték be az új macskafajtát, ebből ered a jelenlegi név, a birman

A fajta eredete valójában ismeretlen. Egyes vélekedések szerint sziámi macskák angórával vagy perzsával való keresztezéséből lettek, de hogy mikor, nem tudni. Feltehetőleg Ázsia déli vidékein kereszteződtek olyan macskák, melyek magukban hordozták a jellegzetes mintázat, a hosszú szőrzet és a kék szem génjeit. Tény, hogy a francia földre került egyedek segyítségével a birman fajta gyarapodása szépen alakult, ám a második világháború végére csak egyetlen pár maradt. Újabb nehéz munka kezdődött a fajta megmentése érdekében.

Az 1960-as években kerültek az első import egyedek Nagy-Britanniába, majd a tenyésztési program kiscicái szerte a nagyvilágba. 1966-ban a szigetországban elismerték a fajtát és 1967-ben sor került erre az USA-ban is. Európában a mai napig tradicionális nevén, mint birman templommacska ismert.

Egészség

Élettartam: 12-16 év

Mind a fajtatiszta, mind a keverék macskák esetében előfordulhatnak genetikai eredetű betegségek. A birmannál az alábbi betegségek előfordulhatnak:

• Veleszületett hypotrichosis (szőrhiány) – a betegség következtében a cica szőrzet nélkül születik, és egy immunhiányos állapot kíséri, a csecsemőmirigy veleszületett hiánya, melynek következtében a macska fogékonyabb a fertőzésekre. Mindez hamar elhulláshoz vezet, ám szerencsére ez a betegség nem túl gyakori.
   
• Szaruhártya dermoid – a szaruhártya felülete szőrrel és bőrrel fedett, műtéttel orvosolható az állapot.

• Veleszületett szivacsos degeneráció – a központi idegrendszer progresszív degeneratív megbetegedése, mely a hátsó végtagok gyengeségével és koordinálatlan mozgással jár.

• Kölyökkori remegés – általában 10 napos korban kezdődik, és nagyjából 12 hetes korig tart. Oka ismeretlen, a gyógyulás spontán.
   
• A karbamid és/vagy kreatinin szokatlanul magas szintje a vérben, mely utalhat – bár nem feltétlenül – veseelégtelenségre.

Személyiség

Tipikus egygazdás macska, hajlamos arra, hogy egyetlen kiválasztott családtaghoz ragaszkodjon. Vannak egyedek, amelyek féltékenységet mutatnak, ha gazdájuk nem szentel nekik elegendő figyelmet. Annak ellenére, hogy igen territoriális fajta, nem agresszív. 

Ha tetszik a sziámi különleges szőrszíne, de az nem, hogy hangos és beszédes macska, a birman jó választás lehet. Igen tanulékony, de csendes cica, nagyon szereti az emberi társaságot, és képes gazdáit szobáról szobára követni. Imád részt venni gazdája tevékenységeiben, hálás a figyelemért, és közel sem olyan főnökösködő, uralkodó jellem, mint a sziámi.

Kedves macska, és igencsak kíváncsi. Szereti felfedezni a környezetét, érdemes mindig figyelni, merre jár, nehogy bajba kerüljön. Nyávogása halk és lágy, legfeljebb akkor szólal meg, ha szükségét érzi figyelmeztetni a gazdát az étkezési időre, vagy szeretne egy kis helyet kapni a kanapé szélén. Szeret kézben lenni, és úgy pihen gazdája karjaiban, mint egy nagy, szőrös csecsemő.

Küllem és ápolási szükségletek

Hosszúsága ellenére a birman bundája selymes, és nem hajlamos a csomósodásra, filcesedésre. Heti fésüléssel a kihullott, elhalt szőrszálak könnyen eltávolíthatók. A birmanok téli bundájukat tavasszal levedlik, ilyenkor érdemes némileg gyakrabban kikefélni a szőrüket. Egy kellemesen meleg vizes fürdetés sokat segíthet a vedlés gyorsításában. Mivel annyira nem rajong a fürdetésért, érdemes inkább a zuhannyal kísérletezni.

A birman szőre selymes, közepesen hosszú, a sziámi szőrének változata (a szín az arcon, a farkon és a lábakon sötétebb). Minimális aljszőrrel rendelkezik, melynek következtében alig csomósodik. A szőrzet a nyak körül gallért képez , a hason pedig hullámos.

A fej széles és lekerekített, a fülek közepes méretűek. A szemek fényes kék színűek, mely bájos kifejezést kölcsönöz a macskának. A négy fehér mancs olyan, mintha zokni lenne a lábain. Méretét tekintve lehet közepes vagy nagy, a test zömök és erős, mely ellentétben van a szelíd, barátságos viselkedéssel.

Számos egyszínű változata ismert, a cirmos és a teknőc-tarka változat is elfogadott. Kék, csokoládé, vörös, krém, fahéj, lila, őzszín lehetséges.

Mozgás

Mozgásigénye leginkább a gazda követésében merül ki. Ezzel együtt persze igencsak hálás egy kényelmes macskabútortért, melyre bármikor felugorhat pihenni és szemlélődni.

Nevelés

A barátságos és nyugodt birman igen jó választás gyermekes családok számára, de ajánlható macskabarát kutya mellé is. Ha a gyerek kellő figyelemmel és tisztelettel közelít felé, hálás a figyelemért, és boldogan játszik vele bármit, még az öltöztetést vagy a babakocsiban tologatást is viseli.

Alapvetően kedves természete miatt örömmel elvan olyan kutyákkal, melyek tolerálják a macskákat. Az állatokat mindig lassan, fokozatosan és türelemmel ismertesse és szoktassa össze, hogy később jól ellegyenek magukban.

Etetés

Mivel nagytestű és zömök macska, hajlamos az elhízásra, rendszeres napi mozgással, közös játékkal azonban jó formában lehet tartani.