Adatok
| Származási hely: | Tibet (Kína) |
|---|---|
| Magasság: |
kan 25.00-26.00 cm
szuka 25.00-26.00 cm |
| Súly: |
kan 4.00-7.00 kg
szuka 4.00-7.00 kg |
| Szőrzet: | Kettős szőrzet, mely selymes fedőszőrből és finom, sűrű aljszőrből áll. |
| Szín: | Minden szín és színvariáció elfogadható. |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
Akárcsak a többi tibeti fajta, a tibeti spániel történetét is misztérium lengi körül. Ahogy a tibeti terrier sem terrier, a tibeti spániel sem igazi spániel. Jelenleg is heves viták folynak arról, hogy vajon a tibeti spániel a japán chin-től, a shih-tzu-tól, a lhasa apso-tól és a pekingitől származik-e, vagy teljesen más az eredete. Egyébként ezeknek a fajtáknak a közös őse egy, így a vita némileg megoldott.
A tibeti spániel évszázadokon át a tibeti kolostorok dédelgetett és szeretett lakója volt. A szerzetesek télen bő köpenyük alatt tartották őket, így védve a kutyácskákat a hidegtől, és melengetve velük saját testüket. A legenda szerint amellett, hogy jelzőkutyaként szolgáltak, az imamalmot is forgatták a szerzetesek számára. A lhasa apsohoz hasonlatosan a tibeti spánielről is azt tartották, hogy szerencsehozó kutya.
A fajta első példányai az 1920-as években, misszionáriusokkal kerültek Nagy Britanniába. A pekingi hatalmas népszerűsége azonban nem sok esélyt hagyott a szegény rokon számára. Ennek ellenére mégis sikerült kisebb rajongótábort gyűjteniük, és a második világháború utáni évekre a tibeti spániel Anglia-szerte ismertté vált, nem csak családi kedvencként, de kiállítási kutyaként is.
Kanadába az 1960-as években kerültek az első egyedek, a Kennel Club 1979-ben ismerte el a fajtát. Egyesült Államok-béli bemutatkozása későbbi és lassabb volt, ott csak 1983-ban került elismerésre.
Eredet és történet
Akárcsak a többi tibeti fajta, a tibeti spániel történetét is misztérium lengi körül. Ahogy a tibeti terrier sem terrier, a tibeti spániel sem igazi spániel. Jelenleg is heves viták folynak arról, hogy vajon a tibeti spániel a japán chin-től, a shih-tzu-tól, a lhasa apso-tól és a pekingitől származik-e, vagy teljesen más az eredete. Egyébként ezeknek a fajtáknak a közös őse egy, így a vita némileg megoldott.
A tibeti spániel évszázadokon át a tibeti kolostorok dédelgetett és szeretett lakója volt. A szerzetesek télen bő köpenyük alatt tartották őket, így védve a kutyácskákat a hidegtől, és melengetve velük saját testüket. A legenda szerint amellett, hogy jelzőkutyaként szolgáltak, az imamalmot is forgatták a szerzetesek számára. A lhasa apsohoz hasonlatosan a tibeti spánielről is azt tartották, hogy szerencsehozó kutya.
A fajta első példányai az 1920-as években, misszionáriusokkal kerültek Nagy Britanniába. A pekingi hatalmas népszerűsége azonban nem sok esélyt hagyott a szegény rokon számára. Ennek ellenére mégis sikerült kisebb rajongótábort gyűjteniük, és a második világháború utáni évekre a tibeti spániel Anglia-szerte ismertté vált, nem csak családi kedvencként, de kiállítási kutyaként is.
Kanadába az 1960-as években kerültek az első egyedek, a Kennel Club 1979-ben ismerte el a fajtát. Egyesült Államok-béli bemutatkozása későbbi és lassabb volt, ott csak 1983-ban került elismerésre.
Egészség
Átlagéletkora 14 év.
Tibeti spánieleknél más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: PSS (érfejlődési rendellenesség) és PRA (Progresszív Retina Atrophia, azaz látóideghártya sorvadás).
Személyiség
A tibbie, ahogy rajongói nevezik, azért alkották meg, hogy az ember társa legyen. Szeretetteli és gazdáján imádattal csüngő fajta, mely örömmel tesz a gazdi kedvére. Intelligens és játékos, szeret a figyelem középpontjában lenni. Az idegenekkel szemben természeténél fogva gyanakvó, a családhoz nem tartozó emberekkel szemben lassan oldódik fel.
A tibeti spániel nem kifejezetten aktív fajta, de kifejezetten jó jelzőkutya. Bármilyen szokatlan eseményt azonnal jelez a családnak.
Küllem és ápolási szükségletek
Szőrhullása átlagosnak mondható, szezonális vedlése erős. Az év nagy részében elegendő az esetenkénti kikefélés és fésülés, azonban a vedlési időszakban napi figyelmet igényel a szőrzet.
Mozgás
Játékos és virgonc kis kutya, de nem igényel sok mozgást. Ennek ellenére élvezi a kalandozást a szabadban – feltéve, hogy a családdal lehet. Szeret játszani és örömmel vesz részt a játékokban, bárkivel hajlandó e tevékenységre, aki érdeklődést mutat erre.
A séta segít szocializációjában, ami kifejezetten fontos, ugyanis idegenekkel szemben ösztönösen tartózkodó.
Nevelés
Egykoron a tibeti spániel a szerzetesekkel osztotta meg mindennapjait. Napjainkban a család életében való részvétel a fontos számára. Figyelme mindig a családtagok felé fordul, minden érdekli, ami a háztartásban történik. Ez motiválja, a gazda pedig ebből tud építkezni a nevelés során. A keménykezű, kevés empátiával zajló nevelés hatására elveszti érdeklődését.
Etetés
A tibbie szeret enni. Kifejezetten jó minőségű és méretének megfelelő tápra van szüksége. Ügyelni kell az adagokra, mivel könnyen elhízhat.