Adatok
| Származási hely: | Ausztrália |
|---|---|
| Magasság: |
kan 48.00-58.00 cm
szuka 48.00-58.00 cm |
| Súly: |
kan 8.00-21.00 kg
szuka 8.00-17.00 kg |
| Szőrzet: | Kettős szőrzet, rövid, kemény, időjárásálló fedőszőrrel. |
| Szín: | A gyömbér sárga és vörös árnyalatai, cservörös, fekete, fehér; fehér jegyek előfordulhatnak. |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
A legkorábbi dingo csontváz-maradványok közel 3000 évesek, abból az időből származnak, amikor Ausztrália még nem vált le a kontinensről, és nem ölelte körben óceán.
Először 1699-ben említette William Damphier kapitány, aki vad kutyaként írta le a fajtát. Feltehetőleg kezdetben háziállat volt, majd ismeretlen okból a közép-keleti és dél-ázsiai pária kutyák közvetlen leszármazottjaként a dingo elvadult, és visszatért a természetbe. A kutya ott Ausztrália egyik őshonos emlőse lett.
A bennszülött törzsek időről időre befogadták a kölyköket otthonaikba, ahol társként éltek velük, és részt vettek a vadászatokban is. A kutyák, melyeket időnként kereszteztek a dingókkal, valamint ezek a vad kutyák legalább egy fajta, az ausztrál cattle dog kialakulásához biztosan hozzájárultak.
Napjainkban a háziasított kutyafajták dingóval történő keresztezését elítélik, és mivel Ausztrália gazdasága nagyban függ az állatállománytól, mely azonban a dingo zsákmánya is egyúttal, sokszor megölik, mint ragadozót. A mai napig vadon él őshazájában, az országból történő kivitelét csak regisztrált és elismert vadasparkok, valamint állatkertek számára engedélyezik.
A dingo őshazájában élő kövületnek számít, védelme az ausztrál „Native Dog Training Society” kizárólagos joga és feladata.
Eredet és történet
A legkorábbi dingo csontváz-maradványok közel 3000 évesek, abból az időből származnak, amikor Ausztrália még nem vált le a kontinensről, és nem ölelte körben óceán.
Először 1699-ben említette William Damphier kapitány, aki vad kutyaként írta le a fajtát. Feltehetőleg kezdetben háziállat volt, majd ismeretlen okból a közép-keleti és dél-ázsiai pária kutyák közvetlen leszármazottjaként a dingo elvadult, és visszatért a természetbe. A kutya ott Ausztrália egyik őshonos emlőse lett.
A bennszülött törzsek időről időre befogadták a kölyköket otthonaikba, ahol társként éltek velük, és részt vettek a vadászatokban is. A kutyák, melyeket időnként kereszteztek a dingókkal, valamint ezek a vad kutyák legalább egy fajta, az ausztrál cattle dog kialakulásához biztosan hozzájárultak.
Napjainkban a háziasított kutyafajták dingóval történő keresztezését elítélik, és mivel Ausztrália gazdasága nagyban függ az állatállománytól, mely azonban a dingo zsákmánya is egyúttal, sokszor megölik, mint ragadozót. A mai napig vadon él őshazájában, az országból történő kivitelét csak regisztrált és elismert vadasparkok, valamint állatkertek számára engedélyezik.
A dingo őshazájában élő kövületnek számít, védelme az ausztrál „Native Dog Training Society” kizárólagos joga és feladata.
Egészség
Átlagéletkora 13-18 év.
Nincs feljegyzett fajta specifikus betegség.
Személyiség
Viszonylag könnyen háziasítható, ha kölyökkorától a családi otthonban nő fel, de akkor is megtartja ősi vad szokásait és óvatosságát.
Ez a félénk és érzékeny kutyafajta korai és folyamatos szocializációt igényel, ha domesztikált környezetben, kényelmesen akarnak vele együtt élni.
Küllem és ápolási szükségletek
Aljszőre hullik, de a rövid, kemény fedőszőr könnyen ápolható a rendszeres kikeféléssel.
Mozgás
Sok mozgásra van szüksége, a legjobb, ha egy biztonságosan elkerített területen szabadon futkározhat, barangolhat, kalandozhat. Ha társként, kiállítási vagy sportkutyaként tartják, igen korán el kell kezdeni a pórázhoz szoktatást, és gyakorta kell sétáltatni.
Nevelés
Erős vad ösztönei miatt a dingo nevelése türelmet és megértést igényel ahhoz, hogy békésen tudjon együtt élni, mint társállat. Korán elkezdett és folyamatos szocializációt igényel.
Etetés
Kiegyensúlyozott, kiváló minőségű eledelre van szüksége.