E-mail: pet4you@pet4you.hu

Bernáthegyi

Bernáthegyi

Származási hely:Svájc
Magasság:kan 70.00-90.00 cm
szuka 65.00-80.00 cm
Súly:kan 54.50-90.50 kg
szuka 54.50-90.50 kg
Szőrzet:Két változata van. A rövid szőrű változatnál a szőrzet durva, sima, sűrű, testhez simuló fedőszőrből és dús aljszőrből áll. A hosszú szőrű változaté közepesen hosszú, sima vagy enyhén hullámos fedőszőrből és dús aljszőrből áll, jellegzetessége a nyak körüli gallér.
Szín:Fehér és vörös, a vörös különféle árnyalataival.
Testméret:Óriástestű
Taníthatóság:Jól tanítható
Szőrtípus:Rövid szőrű
Szőrápolási igény:Kozmetikát igényel
Mozgásigény:Közepes mozgásigényű
Lojalitás:Mindenekfelett hűséges
Védelmezőképesség:Csak bizonyos esetekben védelmező
Állat kompatibilitás:Könnyen elfogad más kedvenceket
Gyerek kompatibilitás:Szereti a gyerekeket

Leírás

Barátságos, türelmes, hűséges, örömmel dolgozik. Toleráns, intelligens és gyerekszerető.

Eredet és történet

A bernáthegyi kutya története évszázadokra tekint vissza. A mostani Olaszország és Svájc között, majdnem 2500 méteres magasságban vezet a Nyugati-Alpok legrégebbi hágója, mely még valamikor a bronzkorban alakult ki. Az ősi idők óta veszélyes volt az út a hágón át, nem csak a martalócok veszélyeztették az utasok biztonságát, de a lavinák, és a sokszor 1,5-3 méteres hótakaró, mely néha akár 10-12 méteresre is duzzadt.

A X. században a savoyai Mentoni Bernát báró, aki szerzetesnek állt, kolostort alapított a hágón, ahol kórházat is létrehozott, hogy az utazókat segítse. Munkája miatt szentté avatták, a hágót pedig róla nevezték el Szent-Bernát hágónak. Halála után a kolostor és a kórház is tovább működött.

Az 1600-as évek végén a szerzetesek elkezdtek nagytestű kutyákat tartani, elsősorban a kolostor őrzésére. Ezek a kutyák valószínűleg masztiff típusú kutyák leszármazottai voltak, melyek még a római seregekkel kerültek a környékre. Az 1700-as évekre megválozott a kutyák szerepe: a kolostor felé tartó, a ködben eltévedő szerzeteseket és vándorokat mentették. Egy csapatnyi kutya, kifinomult szaglással kereste az eltévedt utazókat, sokszor több méteres hóréteg alatt. Ha megtalálták, az egyik kutya visszarohant a kolostorba segítségért, míg a többiek körbevették és melegen tartották az eltévedt vándort. Több, mint 2000 sikeres mentést dokumentáltak az évszázadok során, melyek e nemes kutyáknak köszönhetők.

Kezdetben a bernáthegyi kutyák mérete közepes volt, szőrük pedig rövid. Az 1830-as években az állomány betegségek, elveszés, beltenyészet és időjárási viszontagságok miatt lecsökkent. A következő néhány évtizedben a szerzetesek pár keresztezést hajtottak végre, hogy a fajta visszanyerje erejét, így sikerült megalapozni a ma is ismert fajtatípust. A olyan nagytestű kutyákkal való keresztezések, mint az újfoundlandi, megnövelték a méretet és kialakult a hosszúszőrű változat is.

Az első dokumentumok a kolostoron kívüli tenyésztésről 1855-re tehetők, Svájchoz és Heinrich Schumacher nevéhez köthetőek. Az eredeti típus megőrzésére 1883-ban megalakult a Svájci Kennel Klub, az első standard pedig 1884-ben készült el.

Személyiség

A bernáthegyi barátságos, türelmes, hűséges fajta, mely örömmel tesz gazdája kedvére. Toleráns és intelligens. Némelyik egyed idegenekkel szemben tartózkodó, ám legtöbbjük társaságkedvelő. A fajta messzi földön híres gyerekek iránti szeretetéről.

Küllem és ápolási szükségletek

Mind a két szőrtípus évente kétszer vedlik. Az ezen kívüli időszakban a szőrápolás nem nehéz feladat. Egy alapos kikefélés, heti egy alkalommal pont elegendő. Fürdetést a fajta nem igényel, ha csak nem feltétlenül szükséges.

Mozgás

A fiatal kutyák számára, melyek csontozata és ízületei még fejlődésben vannak, legjobb, ha a séták csak rövidek és nem megerőltetőek. Kétéves korára a bernáthegyi kifejlődik, és már igényli a hosszabb sétákat is.

Egészség

Átlagéletkora 8-10 év.

Bernáthegyiknél más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: DCM (a szívüregek kitágulásával járó szívbetegség), ektrópium (szemhéj kifordulása, lógása), entrópium (szemhéj befordulása), könyökízületi diszplázia, csípőízületi diszplázia, OCD (porcleválással járó degeneratív ízületi betegség) és osteosarcoma (rosszindulatú, csontszövetből kiinduló daganat).

Nevelés

Mielőtt a bernáthegyi elérné felnőtt méretét és súlyát, az alapvető szabályokat meg kell tanulnia. Esetenként makacs lehet, ám hűséges, engedelmes, és igen intelligens. A nevelésre kedvességgel reagál.

Etetés

Mivel ez a fajta gyorsan nő igen nagy méretre, igen tápláló, ásványi anyagokban gazdag étrendre van szüksége. Ellenkező esetben a csontozat nem fejlődik megfelelően. Nem szabad elfelejteni, hogy a bernáthegyi nem túl hosszú életű, ezért a kiváló minőségű táppal való etetés segít a jó életminőség elérésében.