Minden kölyök utálja a nyakába kötözött valamit, amit mi nyakörvnek hívunk. Első reakciója, hogy le akarja szedni onnan az idegen tárgyat. Az első felhelyezéskor ügyeljen arra, hogy a nyakörv ne legyen túl szoros, de laza se. Akkor jó, ha felhelyezés után éppen még befér a nyakörv és a nyak közé a kisujja. Ha lazábbra hagyja, a leszedéssel való küszködésben a kutya foga, vagy akár a lába könnyen beleakadhat, és sérülést okozhat.
Próbálja elterelni az eb figyelmét a szokatlan tárgyról, játsszon vele egyet, hátha elfeledkezik róla. Figyelje meg, hogy ha minden nap kissé hosszabb időre hagyja rajta, egy idő után már fel sem fog tűnni neki.
A következő trauma a póráz lesz. Csatolja a póráz végét a nyakörvhöz, és engedje, hogy a kicsi megvizsgálja, majd maga után húzza. Ha első alkalomra nem nehéz spulnis pórázt választ, hanem egy könnyű és rövid változatot, nem lesz olyan nehéz a feladat. Arra kell figyelnie, hogy a kölyök fel ne akadjon valamiben, miközben pórázzal a nyakában sétálgat.
Bár a függelék először arra ingerli majd, hogy megszabaduljon tőle, és elkezdi rágni, a már megtanított “Fúj! Nem szabad” utasítással rábírható hogy felhagyjon tevékenységével. Mikor már gond nélkül közlekedik a kutya a pórázt maga után vonszolva, fogja meg annak végét. Először kövesse az ebet, de úgy, hogy ne engedje a pórázt feszülni, és amikor ez már nem okoz neki megrökönyödést, gyakorolja a behívást. Amikor a kölyök odamegy, jutalmazza meg.
A dicséret elengedhetetlen, a kutyának éreznie kell, hogy cselekedetével a gazdának örömet okoz, mert csak így fogja élvezni a feladatokat. Az összes, korábban tanult parancs nagyon jól kombinálható a pórázhoz szoktatással.