Márton ma bedurcizott. A séta a mindene, képes napjában százszor kikönyörögni, hogy menjük, menjünk, menjünk. Különösen, hogy ilyenkor Makka terroruralmától is megmenekül röpke időre, na és banfázhat a környékbeliekkel, már akivel hagyják. Ha ő írna blogot magáról, ezt írta volna bele:
"Voltunk ma a rémmel esti körúton. Mindent megjelöltem, mert hát mondom mégis csak én vagyok a király a lakótelepen, ugyebár. Van egy új szokásom, nekem bejön, de a banya szerint mocskos bunkó vagyok. Szóval az új hobbim: riogatom a gyanútlan járókelőket. Szerinte. Én mondom, hogy dehogy riogatom őket, csak szeretetből odalépek, de nem hisznek nekem. Mivel nem vagyok egy szokványos kutya, ezért jól betojnak, de ez csak azért van, mert nem ismernek. Nem tehetek róla.
A rémséges anyám szerint egy elcseszett raptor vagyok. Ez volt a mai becézgetés. Hát szép, mondhatom. Ja és beígérte, hogy nyakon fog pöckölni ezért. Na, ezt a testem nem kívánja, ezért javulóban vagyok.... Vagy új otthont keresek...."