Egyes fajták, különösen a terelőkutyák hajlamosak arra, hogy ösztöneiket követve mindent és mindenkit terelegessenek. Ez akkor jelenthet problémát, ha a kutya a család apró gyerekeit terelgeti, vagy ha elkezdi a terelést a boka csipkedésével „fűszerezni”. Az egyetlen megoldás ennek kiküszöbölésére a nevelés, a megfelelő átmozgatás és bizony az elegendő mentális stimuláció hármasa.
A border collie, az ausztrál juhász, a bobtail és a többi pásztorkutya fajta lételeme a munka. Ezek az ebek bizony keményen dolgozó munkakutyák, ráadásul nagyon intelligensek, okosak. Ám azzal együtt, hogy csodálatos társak és nagyon ragaszkodó, hűséges ebek, nem szabad kihagyni a számításból, hogy ezeket a fajtákat juhok, szarvasmarhák és más állatok nyájainak, csordáinak egyben tartására és terelésére, valamint védelmére tenyésztették ki.
Közös örökségként él az ösztön mindegyikükben, így állandó bennük a készség és a hajlandóság más állatok mozgását irányítani.
A kutyák számára pedig a „más állatok” kategóriájába bizony az emberek, a családtagok is beletartoznak.
Az emberek évezredek óta támaszkodnak a kutyák munkájára, négylábú barátaik segítenek nekik egyben tartani az állatállományt, terelni azt legelőről legelőre, vagy vissza a birtokra. Aki látott már nyájat terelő kutyát, az pontosan tudja, mennyire lenyűgöző képességekkel és milyen hihetetlen munkabírással rendelkeznek ezek az állatok. Ezek a képességek nem tanultak, sokkal inkább ösztönösek.
A kutya őse, a farkas ragadozó állat volt, melynek a zsákmány elfogásához és megöléséhez szabályos sorrendben kivitelezett magatartási formákat kellett prezentálnia. Ezek a keresés, a követés, üldözés, elfogás, megölés, majd a zsákmány szétszedése és elfogyasztása.
Attól függően, hogy milyen célra tenyésztették az adott fajtát, az ösztönös ragadozó viselkedési formák közül néhány, vagy akár mind jelen lehet. Például a terriereket olyan állatok üldözésére és elkapására tenyésztették ki, melyek az állatállományt veszélyeztették, mint például a róka vagy a borz. Ezért tehát ezek a kutyák a fenti ragadozó viselkedési formák mindegyikét prezentálják. Ezzel szemben a japán chin, melyet kifejezetten arra tenyésztettek, hogy társaságot biztosítson az embernek, igen gyenge ragadozó ösztönökkel bír. Persze ezzel együtt még belőle is előcsalogatható ez az ösztön akkor, ha eldobunk egy sípoló játékot a nappaliban.
Terelő kutyák esetében a ragazdozó ösztön kiváltotta viselkedési skála első része sokkal intenzívebben jelentkezik, mint a többi, különösen a keresés, a követés és az üldözés. A többi viselkedési forma a tenyésztés évezredei során jelentősen háttérbe került, bár tény, hogy fajtánként ez is változó lehet.
A border collie például híres arról, hogy folyamatosan monitorozza és bámulja a birkákat, figyelve és követve mozgásukat, valamint a környezetet. Bár ezek a kutyák képesek arra, hogy egy makacs állatot megrendszabályozzanak, de ez általában nem része munkarepertorájuknak. Ragadozó ösztöneik leginkább az üldözésig terjednek. Ezzel szemben az ausztrál juhász terelési stratégiája részeként a marhák sarkát csipkedi, tehát esetükben a ragadozó ösztönök már ez elfogásig nyúlnak.
Ha a terelő ösztön problémát jelent
Míg a terelés egy kifejezetten hasznos feladatrész a pásztorkutyák munkája során, addig ha ez az ösztön otthon, a családban tör magának utat, az már problémát jelenthet. Ilyenkor a kutya terelő ösztönét mindenen és mindenki kiéli, legyen az a család kisgyermeke, más állatok, de akár a gazdi is.
Mivel az ösztön katalizátora a mozgás, nem szabad azt feltételezni, hogy az eb szándékosan rosszalkodik, vagy csak fel akarja hívni magára a figyelmet.
A kutyát egyáltalán nem zavarja, hogy a gyerek a legkevésbé sem juh, és az sem egyértelmű a számára, hogy a nadrágba bújtatott láb nem a marha bokája. Egyszerűen csak azt teszi, amit ösztönei diktálnak, ha mozgást lát és érzékel. Logikusan a probléma nem orvosolható azzal, hogy sosem mozdul meg senki a kutya közelében, de érdemes tisztában lennie annak mibenlétével. Az, ha a gyerek elfut a kutya elől, amikor az elkezdi bökdösve terelgetni a lakásban, csak fokozza a problémát, hiszen az eb azt látja, a gyerek nem arra megy, amerre ő tereli, tehát folytatnia kell a munkát.
A megoldás pedig, hogy meg kell akadályozni a nem elfogadható terelést, és ezzel párhuzamosan az alapvető engedelmességet kell ismernie az ebnek. Meg kell tanítani neki, hogyan tudja átriányítani a figyelmét a mozgó állatról vagy személyről másra, de egyéb, az alapvető engedelmesség körébe tartozó parancsok, mint a „marad”, „ereszd” is segítségül hívható.
Gyakorolhatják az önkontrollt is a kutyával, például mikor labdát dob neki, kérje meg, hogy előtte üljön vagy feküdjön le, és csak parancsra fusson a labda után. Ez arra okítja a kutyát, hogy akkor is higgadt tudjon maradni, amikor valami feltüzeli ragadozó vagy terelő ösztönét.
Nagyon fontos mindezekkel párhuzamosan folyamatosan edzésben tartani nem csak a kutya testét, de elméjét is.
A terelőkutyák a munka során egész nap keményen dolgoztak, nem csak izmaikat, de agyukat is folyamatosan használták.
Ha a gazda nem gondoskodik arról, hogy fizikai és mentális kihívások elé állítsa ebét, az garantáltan találni fog magának ilyen feladatokat, ám az nem biztos, hogy a gazda számára elfogadható módon történik majd.
Az ösztönök átriányítása
Elvárni azt, hogy a kutya elfojtsa magában terelő ösztöneit, teljes mértékben irreális. Ehelyett találni kell számára elfogadható módot annak átirányítására. A legjobb, persze, ha ez valamilyen sporttevékenység, lehetőleg terelőversenyeken való részvétel. Ha ez nem lehetséges opció, akkor a más országokban már divatos és sokak által gyakorolt Treibball játék lehet a megoldás. Ennek során a kutyák egy nagy méretű fitnesz labdát kell, hogy tereljenek egy viszonylag nagy területen.Városi kutyák számára ez a játék igazán élvezetes lehet.
Persze más kutyás sportok is segíthetnek, mint a flyball, ami a teniszlabdák megszállottjainak izgalmas, hiszen akadályokon keresztül száguldva, mancsaikkal terelgetve és szájukkal elkapva a labdát kell küzdeniük. A szimpla frizbi játék is klassz kihívás, de az agility is alkalmas a test és az agy kompkex átmozgatására.
