Sok családban, ahol akár a felnőttek, akár a gyerekek kérése miatt kutyát vagy macskát szeretnének venni vagy örökbe fogadni, felmerül a kérdés, melyiket válasszák a két faj közül. Hiszen mind a kettő cuki és szőrös, legalábbis általában, négy lábuk van, ls kifejezetten jól be tudnak illeszkedni a család életébe. Mégis, a két faj között sokkal több és lényegesebb különbség van, mintsem az, hogy az egyik nyávog, a másik nem, az egyiket le kell vinni sltálni, a másikat nem.
Már a mozgásuk is más
Szóval, ha a kirándulásokhoz, túrákhoz, vagy sétákhoz keres társat, akkor nem biztos, hogy egy cicát kellene befogadnia. Bár tény, hogy a macskák igen élénk állatkák, szeretnek mászni, ugrálni, mozogni, és kifejezetten élvezik a gazdival való játékot, nem igazán túra-partnerek, és a sétához sem feltétlenül ideális társak, még akkor sem, ha egy kis százalékuk nagyszerűen megtanítható a pórázon való sétára. Amennyiben ilyen tervei vannak, inkább válasszon kutyát. Ők igazán jók ebben, még akár egy maratoni futásra gyakorló gazdának is ideális társai, de a kerékpár mellett is örömmel rohannak, vagy az erdei túrán szimatolva vadászgatnak. Lehet menni velük strandolni, úszni, akár a tengerre is, szóval a kutya valóban sokoldalú szabadidős partner.
Persze azért, mert a macskák nem igazán alkalmas társak ezekhez a szabadidős tevékenységekhez, még nem jelenti azt, hogy tökéletesen és teljes mértékben lusták és tunyák lennének. Sőt! A cicáknak kifejezetten fejlett és erős izmozatuk van. Rengeteget ugrálnak, másznak, kapaszkodnak, miközben vadásznak, vagy akár csak imitálják, eljátsszák a vadászatot. Leginkább otthon.
A játék is merőben más, ha kutyával, mintha macskával játszunk. Míg a kutya alig várja, hogy a gazdi eldobja a labdát, majd boldogan viszi vissza hozzá a következő eldobás reményében, addig a macska elmélyülten figyeli a labdát gurító gazdát, majd kényelmesen elsétál, és semmi kedve, hogy részt vegyen a játékban. Őt csak a tevékenység menete érdekli, nem az apportírozás, és főleg nem az, hogy a gazda kedvére tegyen. Amikor a cica játszik, akkor mondjuk hirtelen lecsap az alvó gazdi éppen csak rezdülő lábujjára, mint valamiféle zsákmányra. Na, ez sokkal izgalmasabb, mint egy guruló, pattogó labdát oda-vissza hurcibálni. Mivel a cicák éjszakai állatok, sokkal inkább akkor akarnak játszani, amikor a kutya édesdeden szendereg, és esélyesen a gazdi is szeretne.
Falkaállat vagy sem?
A kutyák falkaállatok, az idők során mindig is falkában éltek és dolgoztak. Számukra a gazda, a családtagok ugyanúgy falkatagok, mint a ház többi állata. Jó eséllyel a gazda a falkavezér, akitől az irányítást és az utasításokat várják. Egy kutya számára fontos a folyamatos kontaktus, az irányítás és visszajelzés, ezért alkalmazkodik a napi rutinhoz és a szabályokhoz.
Ezzel szemben a macskák magányos vadászok voltak mindig is.
Önálló és nagyon független lények, melyek nem nagyon igénylik a gazda jelenlétét, ha az túlmutat a tiszta alomtál és étel szervírozásának keretein.
Kifejezetten jól elvannak egyedül is, hosszú órákon át. Szóval, ha a gazda az alomfelügyelet és étel tálalásának feladatain túlmenően mélyebb kapcsolatot szeretne kialakítani a macskájával, akkor neki kell megtennie az első lépést. Az, hogy a cicák nem falkaállatok, még nem jelenti azt, hogy nem tudnak kötődni az emberekhez, a gazdához, pusztán csak más megközelítést igényelnek, hogy ez a kötődés kialakulhasson.
Eltérő viselkedés
A két faj viselkedése alapvetően eltérő. A legalapvetőbb eltérés a hangadásuk terén figyelhető meg. Az nyilvánvaló, hogy a kutyák ugatnak, a macskák nyávognak, de mind a két faj tud morogni. Azonban míg a kutyák az ugatást az egymással és az emberekkel történő kommunikációban is használják, a macskák a nyávogást csak az emberek felé történő információ közlésére használják. Teljesen másként alkalmazzák a figyelmeztető jelzéseket. A macskák ilyenkor felpúposítják a hátukat és felborzolják a szőrüket, míg a kutyák vicsorognak és merev tekintettel bámulnak.
A kutyák napközben aktívak, élénkek, napirendjük illeszkedik a gazda napirendjéhez. Persze ilyenkor is elhevernek, pihennek néha, de inkább a gazda mellett szeretnek lenni, amikor az otthon van. Ezzel szemben a macskák a nap nagy részében heverésznek, alszanak, pihennek, és amikor a gazdi végre hulla fáradtan ágyba kerül(ne), akkor élénkülnek fel. Általában esténként szeretnek játszani is, bár szoktatással rávehetők, hogy inkább nappal, vagy legalábbis az este korábbi részében bolondozzanak egyet a gazdival.
Persze a viselkedés nem csak fajonként eltérő, de - ahogy az embereknél is -,egyedenként is más és más. Bár vannak tipikus, egyes fajtákra jellemző viselkedési jegyek, még ezek sem feltétlenül jelennek meg az egy fajtához tartozó kutyák vagy macskák mindegyikénél, hiszen az egyéni, genetikai örökségen kivul személyiségük kialakulására környezetük is hatással van. Így lehet az, hogy egyes macskák kifejezetten extrovertáltak, míg vannak introvertált kutyák is, holott ez alapvetően és nagy általánosságban nem jellemző a fajukra.
Eltérő étkezés
A kutyák és a macskák ugyanúgy szeretnek enni, igazi haspók mind a két faj. Persze vannak egyéni eltérések, ahogy tudunk igencsak válogatós kutyákról és cicákról is, bár ez leggyakrabban nevelési és tartási hiba eredménye. A leglényegesebb különbség, hogy a macskák inkább kisebb adagokat igényelnek, ám gyakrabban, míg a kutyák napi két alkalommal, nagyobb mennyiséggel vannak el jól. Mind a két faj esetében lényeges, hogy a gazda tisztában legyen kedvence tápanyag szükségletével, és tudomásul vegye, hogy mind a kutya, mind a macska alapvetően húsevő, tehát a vegetáriánus és vegán táplálás nem megfelelő számukra.
Fizikai különbségek
Azt mindenki tudja, hogy mind a két faj négylábú, és az esetek többségében szőrös – kivéve az oly ritka meztelen kutya- és cicafajtát. Azonban a kutyák karmai sokkal tompábbak, mint a macskáké. Ennek egyszerű oka van: a kutyák nem tudják visszahúzni a karmaikat, ezért azok állandóan kopnak a kemény felületeken. A macska visszahúzható, nagyon éles karmait védekezésre használja, valamint arra, hogy megkapaszkodjon a tárgyakon, és tudjon mászni. Bizony, a cicák képesek nagyon magas helyekre is felkapaszkodni, majd onnan sérülés nélkül leugrani. A kutyák sokkal inkább „földhöz ragadt” lények, ők a szilárd talajon érzik jól magukat, még akkor is, ha a vadászat vagy akár agility, esetleg más sport tevékenység során nagyokat ugrálnak, sőt, esteneként úgy tűnik, mintha repkednének is.
Míg a macskák ősztönösen is nagyon jó vadászok, és kutyák között is vannak kiváló vadász fajok és egyedek, nem minden kutyafajta vadászeb. Sőt! Vannak kifejezetten más céllal kitenyésztett fajták, akiknek lövésük sincs a vadászat mibenlétéről. Ráadásul a vadászkutya fajták teljesen más módon vadásznak, mint a macskák, és még fajtánként is eltérő módon, ugyanis más módon űzi e tevékenységet egy véreb, mint egy vízi-, vagy akár mindenes vadászkutya.
Az ürítés protokollja
A macskák számára kényelmes megoldás az alomtál (vagy az udvar egy homokos pontja), ami mindig rendelkezésre áll. Amikor csak a szükség hajtja őket, használják. A kutyáknak meg kell várniuk, amíg a gazda leviszi vagy kiengedi őket, és csak kinn könnyítenek magukon, az utcán vagy a kutyafuttatóban. Ráadásul a kutya még kinn is elég alaposan megszemléli, melyik sarok, pózna, vagy fűszál alkalmas arra, hogy megöntözze, és ezáltal szagos üzenetet hagyjon fajtársainak.
Persze a kutyákat viszonylag hosszú időn át szoktatni, nevelni kell a szobatisztaságra, azaz hogy a lakásban, házban nem végezhetik el a dolgukat, ezzel szemben a macskák ösztönösen és nagyon gyorsan elsajátítják az alom használatát, és nem igazán igényelnek ezirányú nevelést.
Nevelés
A leggyakoribb tévhit az, hogy a macskák nem nevelhetők. Nagyon sok cica kifejezetten jól tanítható, bár tény, hogy nemtetszésének és véleményének egy macska előbb tanújelét adja, mint egy kutya. Ennek oka is abban keresendő, hogy a kutyák falkaállatok, míg a macska magányos vadász. Míg a kutya örömmel követi a gazda kérését, utasítását, addig a macska korántsem ilyen engedelmes.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet megtanítani semmire sem, pusztán csak máshogy kell megközelíteni a kérdést. A cicák esetében a tanítás tovább tart, több kitartást igényel, és egy-egy „lecke” rövidebb időt szabad, hogy igénybe vegyen, mint egy kutya esetében. Emellett lényeges különbség, hogy míg a kutyák akár csoportban is taníthatók, és egymástól is tanulnak, a macskáknál ezzel próbálkozni sem érdemes. Amiben viszont igencsak hasonlítanak, hogy a dicsérettel és a jutalmazással nagyon jól ösztönözhetők. Vannak olyan macskafajták, amelyek képesek akár apróbb trükkök elsajátítására is.
Egyszóval: a két faj igencsak eltérő, és bizony alapos megfontolást igényel, ki melyiket választja társául, melyik illik a család életviteléhez, karakteréhez.
Abban biztos lehet mindenki, hogy akár a kutya, akár a macska mellett teszi le felelősségteljes döntése után a voksot, csodálatos társra lel, hiszen szeretettel és gondoskodással egy boldog és egészséges állat lesz mellette az elkövetkező hosszú években.
